Hogy valójában mi történt tegnap a Barcelona-PSG-meccsen, azt sokan, sokféleképpen értelmezik, és ez így van jól. Van, aki 200%-kal jobban érzi ma magát, és van, aki megfogalmazza csalódottságát, mint Podmaniczky Szilárd Fb-posztjában. Nincs ugyan sportrovatunk, de a szöveg hiteles írói teljesítménynek látszik:
Tegnap este nagyon kiakadtam a Barca-PSG meccsen. És ma sem gondolom másképpen. Ezt a meccset, úgy, ahogy van, az összes szereplő elbundázta. Mert óriási pénzekről van szó. És ettől kezdve nekem oda a hitelessége. Én egy meccs alatt képes vagyok egyik és másik csapatnak is szurkolni. Mert nem egyik vagy másik csapatnak kell győzni, hanem a játék képe alapján az igazságérzetemnek. És nem győz mindig, ez benne van a pakliban. De amit ezen a meccsen csináltak, mind a két csapat és a játékvezető, az színházi előadásnak elmegy, de valós küzdelemnek kamu. És ez főleg az utolsó öt percben látszott, ahonnan nézve pedig az egész meccsben megvoltak a ledumált meccsre jellemző mozzanatok. A PSG jobb csapat, és a Barcelonát is szeretem, néztem minden meccsét. De átverve érzem magam, és ez valós trauma. Nem mondom, hogy minden meccs színészkedés, de ez az volt, és én most már innen nem tudom komolyan venni. És ennek én örülök a legkevésbé. Elég sokat fociztam és nyertem lelkesedésből, és vesztettem is, hogy tudjam, milyen a hiteles foci. Gondoljátok másképp, nekem belefér.
Ez a meccs a focitortenelem legnagyobb szegyene volt.