Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban.
Eperjes Károly elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez,
ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején különös erőt nyer.
A mű a 18. században játszódik, amikor Európa nyugati része megkezdte a gyarmatosítást. A rendező szerint ennek következménye van, amit most fájdalommal érez mindenki.
Eperjes Károly két éve megrendezte a darabot a Veszprémi Petőfi Színházban, akkor dramaturgiailag egyszerűsítettek a művön, a nagy tömegjeleneteket kihagyták belőle. Most nem módosított akkori rendezésén, a díszletek csaknem teljesen azonosak, az elhelyezésük és egyes jelmezek változnak csupán Békéscsabán.
Eperjes Károly saját korukban, korhű jelmezzel szereti megrendezni a darabokat, ezen sem kellett aktualizálni, mindössze az „emberiség felelősségét” erősítette fel benne. A rendező elmondta: ha az anyagi lehetőségek engednék, az utolsó jelenetben ezt még egyértelműbbé tenné, a lángoló Miller-lakásba harminc-negyven különböző korú, nemű, bőrszínű embert vonultatna fel a színpadon, akik gyarmatosított népek viseletét hordják.
Az utolsó kép azért így is erős,
– reményei szerint elgondolkoztatja a nézőket.
Friedrich Schiller legtöbbet színpadra vitt drámájában a tragikus sorsú szerelmespár, Lujza, a polgárlány és Ferdinánd, a nagyhatalmú miniszter fia története elevenedik meg. A két fiatal házassága környezetük számára elképzelhetetlen; Ferdinánd hitveséül hercegi szeretőt szemelnek ki. A polgárlány apja és az arisztokrata miniszter egyetért abban, hogy a kapcsolatnak bármi áron véget kell vetni. A szerelem az udvari intrikák hálójában tragikus véget ér. A drámát Schiller saját szerelmi élete ihlette.
A főbb szerepekben Bartus Gyula, Tóth János Gergely, Tege Antal, Komáromi Anett, Papp Barbara, Krupp Bence, Tomanek Gábor és Fehér Tímea látható.