Az Örkény István Színház felkért 24 kortárs költőt, írjanak egy-egy verset a társulat tagjainak. Itt a 22. páros: Lackfi János versét Ficza István előadásában hallgathatjátok meg.
A sorozatról itt olvashatsz részletesen. Az előző videókat pedig itt nézheted meg.
- Itt a Lackfi-Ficza páros beszélgetését olvashatjátok a műhelymunkáról
Örkény Színház
Élő költők társasága
Lackfi János
MADÁRTÁVLAT
Ficza Istvánnak
Minden művészetek
Felett áll a színész,
De ha kétméteres,
Egy nagy bukta kinéz.
Fentről szemlélem én
A hangyasereget,
Lábhegyre álljon az,
Ki orrba vereget!
Mi szép, mi szép, mi szép,
Ha nem kell létra se!
Rómeó odakap:
S karjában kedvese.
Nem leszek Trepljov és
Már Miskin sem talán.
Hősnőm csókot akar?
Rakjunk sámlit alá!
A sok törpe vehet
Magas talpú cipőt,
Kicsit pipiskedik,
S feléri, lám, a nőt!
De ki itt fenn köröz,
Akár a sasmadár,
Nem lehet átlagos,
Csak ha guggolva jár.
Lógassa a fejét?
Görnyedjen hétfelé?
Odalenn dől el ám,
Melyik szerep kié…
Képzeljétek csak el,
Milyen Hamlet, aki
Az udvar fejéről
A kását leeszi…
Postás így lettem én,
Dokkmunkás vagy lovag,
Sajátos figura,
Biobútordarab.
Nem nyavalygok, Urak,
Padlásról nem pocsék
Kilátás nyílik ám…
S közelebb van az ég!
Videó: Whatevermen Stúdió
