Szálasi Ferencet már kortársai többsége sem értette, és személye, rendszere köré a világháború után is számos legenda és félreértés szövődött. Aki meg akarja érteni Szálasit, az embert és a politikust, annak el kell olvasnia naplóit, amelyeket a második világháború idején kezdett papírra vetni, és kivégzése napjáig, 1946. március 12-ig nagy szorgalommal írt.
Szálasi Ferenc naplói (1942-1946), Magvető Kiadó, 856 oldal
Itt egy részletet olvashatsz a könyvből:
I. 6.
49. születésnapom. Isten segítségét, nemzetem szabad akaratát és édesasszonyom szeretetét kérem erre az életesztendőmre is. Édesanyámnak legmélyebb gyermeki és fiúi hálámat küldöm. Reggel – a tegnapi gyónás után – megáldoztam a zárkámban. Péterffy Gedeon adta át a Szent Testet. Előtte beszentelte és megáldotta a zárkámat. Nagyon, de nagyon jólesett. Megkértem, adja át karácsonyi szentbeszédének egy másolati példányát nekem, hogy az eseménynaplóhoz csatolhassam. Ezenkívül kértem, hogy olyan feloldozásban is részesítsen, mely az utolsó kenet elmaradása esetén lelki nyugalmamat megóvja. Tegnap kértem meg őt arra, hogy tekintettel január 6-i születésnapomra, a miséjében emlékezzék meg rólam, mondjon rövid imát vagy fohászt értem mise közben. Megígérte, készségesen eleget tesz kérésemnek. Ma már leadott egy könyvet számomra, előzetes cenzúrára odaadta, meg fogom kapni.
Délelőtt étkezési pótlék a rendes sült burgonya adag. Kértem, hogy a hetente adagolt 2000 gr kenyeret, 4 darab édeshagymát, 150 gr margarint egyszerre, egy napon, a szerdain kapjam, hogy jobban be tudjam osztani az ellátásomat. Megígérte.
Az 5-ről 6-ra éjszaka 0 h után újra botrányosan hangos volt. Az őrök újra állandóan járkálnak, a bakancsok koppanása reggeltől reggelig hallható, semmi lehetőség a pihenésre vagy a gondolatok összpontosítására. A világ egyetlen fogdájában nem csinál olyan zajt az őrszemélyzet, mint éppen itt, meg vagyok erről győződve. Az embereknek fogalmuk sincs a fogdafegyelemről, mi a fogda, mi az őrizetes és a fogoly, mi az őr kötelessége és hogy a fogoly legteljesebb joga, hogy megkövetelje – megkövetelje! – a rendet és a fegyelmet a fogdában vagy bármely büntetőintézetben. Sehol nincs kiakasztva a fogdarend, a jogok és a kötelességek, melyeket minden őrizetesnek ismernie kell, de az egész őrszemélyzetnek is. Elfelejtik, hogy az őrszemélyzet van a foglyokért, és
nem fordítva. Egész ferde felfogás uralkodik feladatukról az őrszemélyzeten belül. Ezek a megállapítások csak egyesekre vonatkoznak, akik egyszerűen nem akarnak tudomásul venni rendelkezéseket az elöljáró hatóságok részéről.
Este a rendes séta. Idő hideg, derült, száraz, csillagos ég, igen szép téli nap. A tüdőm csak úgy szívja befelé a gyönyörű levegőt.
I. 7.
A délelőtt folyamán megkérdeztette a pincefogdában szolgálatot teljesítő nyomozó, hogy mikor kerültem ide a pincezárkába. Megadtam a felvilágosítást: 1945. október 3. délelőtt folyamán. Úgy látszik, valami kimutatás-féle készül. – Étkezési pótlékként a rendes sült burgonya adag.
Délután értesítés, hogy szombaton délelőtt, január 12-én a Markó utcában Gömbös Ernő százados főtárgyalásán a népbíróság előtt tanúként fognak kihallgatni. Az értesítés szóbelileg jött. Foganatja volt tehát abbeli kifakadásomnak, hogy bírói eljárásoknál szokatlan, hogy csak a tárgyalás előtti közvetlen órában, vagy éppenséggel csak a tárgyalóterembe való vezetésem előtt tudom meg, kinek az ügyében fognak kihallgatni mint tanút. Ezt a legkomolyabb alaki kifogásnak és hibának minősítettem, mert felfogásom szerint legalább nyolc nappal a bírósági kihallgatás előtt tudomására kell hozni a tanúnak, hogy ki fogják hallgatni és milyen ügyben. Ennek dacára az én főtárgyalásom alkalmával ezt a furcsa bánásmódot be fogom jelenteni már a vádlott-társaim érdekében is. És még sok mást is, ami történt úgynevezett tanúkénti kihallgatásaim során.
Este a rendes séta. Igen szép téli idő. Száraz, derült, csillagos ég, kellemes hideg.
I. 8.
Délelőtt kihallgatásom népügyész részéről Mosonyi Győző és dr. Haála Róbert szerepére vonatkozóan a Pártban, Mozgalomban és a Hatalomban, jkv. – Étkezési pótlék rendes adag sült burgonya.
Délután értesítenek, hogy holnap, I. 9-én délelőtt meg kell jelennem a bíróság előtt tanúkihallgatás céljából Grassy József alt[á]b[orna]gy úr ügyében. Érdekes, hogy ilyen fontos ügyben alig egy nappal előbb értesítenek.
Este rendes esti séta. Idő nagyon szép téli est, száraz, derült, holdas, hideg, ilyen pincetüdejű embernek, amilyen én kezdek lenni, valóságos tüdőtisztító és izmosító idő. Roppantul élvezem.
I. 9.
Délelőtt oszt[ály]v[ezető] értesít, hogy főtárgyalásomat január 15-vel akarták megtartani. Ő azonban kijelentette, hogy ez nem fog menni, mert még a vádiratot sem kaptam meg. Kijelentésére elhalasztották főtárgyalásomat a hó végére, amit ő ugyancsak fenntartással vett tudomásul. Én megkértem arra, hogy adja a népbíróság tudomására, hogy nekem legalább két – kettő – hónapra van szükségem, hogy az összes iratokat áttanulmányozzam, sőt jogom van arra is, amivel élni akarok, hogy az összes iratokat másolatba vegyem, és ezek birtokában készítsem elő magaviseletemnek alapjait. Védőm sincs még. Ezért ha ilyen lehetőséget nem kapok, a bíróság előtt megfelelően meg fogom mondani véleményemet, és teljesen elállok a védekezés jogától, mert feleslegesnek fogom tartani, hogy a népbíróság furcsa eljárásának statisztáljak. Az oszt[ály]v[ezető] megértését, hozzáértését és segítségét kértem ebben is, amit készségesen meg is ígért. Egészen hallatlan ez az eljárási mód a népbíróság részéről.
Ihász őrnagyot arra kértem, hogy megkaphatnám-e már a teljes 500 gr napi pótlék kenyéradagot, amit annak idején kértem, de egyelőre csak 330 gr-ot kaptam azzal, ha változnak az ellátási viszonyok, pótolni fogják. Ihász kijelenti, hogy még mindig változatlanul súlyos a helyzet, hiszen ők is
200 gr-ot kapnak csupán naponta. Válaszom az volt, hogy ha majd én is készen leszek, csak 200 gr-ot fogok fogyasztani kenyérből, de itten a pincezárkában csak ez képezi a fő eledelemet, mert a napi háromszori leves, mely igen ízletes, és legalább ¾ liter étkezésként, csak átszalad rajtam, tartalma nincs, ezt pedig pótolni kell. Kértem, ha ez nem lehetséges, úgy kérek a vacsorákhoz is öt darab nagy sült burgonyát, és nem négy, hanem öt darab nagy hagymát hetente. Ígéretet tett, hogy utánanéz, megjelenti az oszt[ály]v[ezető]nek. Kértem, hogy már ma adja a vacsorához is a sült burgonyát. Ígéretet kaptam.
A Markó utcában Grassy József altábornagy főtárgyalásán mint tanút hallgat ki a népbíróság. Elnök310 jól vezette a tárgyalást. Elnök a kijelentésemre, hogy nemzetvezető vagyok, megjegyzi, nem akarok-e fölhagyni a komédiázással a nemzetvezetői bemondásommal kapcsolatban. Válaszom: kértem az elnököt, használjon más kifejezéseket válaszaimmal kapcsolatban; máskülönben nem tudok róla, hogy Magyarországon olyan közjogi állapotok lennének, melyek az őt megelőző rendszer alaptételeit magyarázhatnák, módosíthatnák, felfüggeszthetnék vagy megsemmisíthetnék. Elnök nem utasít rendre, ami jó érzést vált ki belőlem. Egyik népbíró kérdezi, ha oly nagyon szeretem nemzetemet, miért nem jöttem Budapestre és védtem a várost a többiekkel. Válaszom: erre már más tárgyalás alkalmával választ adtam, nem tartozik ide, tanú vagyok, és nem vádlott, máskülönben pedig vegye tudomásul, hogy szerintem még nagyobb bátorság kell ahhoz, önkéntesen, tudatosan és felelősséggel telten a nemzet szolgálatában a bitó alá lépni, mint hősi halált halni. Egy hang a közönségből: Nem jött önként. Én: De önként jöttem. Ugyanaz a hang: Nem. Egy másik hang a közönségből: De igen, önként jött. Utána csend. Az elnök nem szólt közbe. Másik népbíró kérdi: Nem tartom-e furcsának, hogy magyar állampolgárok mint SS-isták harcoltak. Válaszom: Nem. Világnézeti harc folyt és folyik, a túloldalon is harcoltak magyar partizánok becsületesen meggyőződésükért. Csend. Harmadik népbíró és népügyész is kérdezi: Egyetértek-e az újvidéki mészárlásokkal. Én: Nem, elítélem. Tovább kérdi: Szerintem ki a felelős. Én: Aki erre a parancsot adta, Grassy ezt végrehajtotta. A további kérdés: Kíméletlen végrehajtásról volt szó, ez azonban nem jelenthetett vérengzést. Én: A rendelkezést Horthy Miklós úr adta a vezérkar főnökének,311 hogy kíméletlenül kell végrehajtani. És hogy a végrehajtás módjával meg volt elégedve, bizonyítja az a levél,312 melyet Feketehalmy-Czeydnernek írt az elintézéssel kapcsolatban, és melyben teljes elismerését fejezte ki neki. Ez a levél Feketehalmy-Czeydner birtokában van. Érdekessége a tárgyalásnak, hogy alig kezdődött meg, ha jól tudom, velem kezdték, tanúkihallgatásom után az elnökbíró felfüggesztette, és szünetet rendelt. A bíróságnak halvány fogalma nincs katonai dolgokról, és mégis ítélni merészel. A közönség kis létszámú. Megjegyzéseket kíséreltek meg, de az elnökbíró erélyesen leintette ezeket. 9 h 45’-kor már újra pincezárkámban voltam.
Egyheti élelmezési pótlékként kaptam: 2000 gr kenyeret, már öt darab hagymát és 250 gr körüli margarint, pótlás benne, ami december 29-től margarin elmaradt. Ezenkívül megkapom vagy a sült burgonyát vacsorához is, vagy pedig hetente pótlékként a kért 3500 gr teljes kenyéradagot. Már mától kezdve kérem. A ma délelőttre esedékes sült burgonyát elfelejtették elhozni, megsürgettem.
Délután megkaptam az ebédhez járó és most már a vacsorához is járó rendes sült burgonya adagomat, de a kettő együtt majdnem kevesebb, mint volt eddig egy adag. Ugyanis öt-öt nagy darab burgonyát kértem. A szakácsok, úgy látszik, félreértették a rendelkezést, és most két részben adják az egy részt. Amennyiben ez megmaradna, a félreértés megszüntetését fogom kérni, mert így nem kapok többet, hanem legfeljebb ugyanannyit. Ihász őrnagy az eseménynaplómnak Grassy perére vonatkozó bejegyzésem másolatát kérte magánhasználatra, amit meg is adtam aláírva a mai keltezéssel. Különösen érdekelte a magyar partizánokra vonatkozó megállapításom, amit ugyancsak szórul szóra másolatba vettem. A mai peren elhangzottak, úgy látszik, gyűrűznek megfelelő politikai körökben.
Este rendes séta, idő igen szép, száraz, hideg, borús, holdfény átszövődik a felhőkön, talán inkább köd lehet. Köd havat hoz télen, így mondják.
