Képalkotó berendezéssel vizsgáltak meg egy Santiago de Chile-i klinikán tizenöt múmiát, hogy rekonstruálják az arcukat. Az úgynevezett Chinchorro-múmiákat tartják a világ legrégibb múmiáknak.
Az Atacama-sivatag szélén i. e. 10 000 és 3400 között élt vadászó és halászó chinchorro nép elsőként mumifikálta a halottait. A Chinchorro-múmiák 7400 évesek, legalább 2000 évvel régebbiek, mint az egyiptomiak.
A múlt héten tizenöt múmiát – közöttük magzatokét – vizsgáltak meg képalkotó berendezéssel a santiagói Los Condes klinikán. A művelet során sikerült a múmiákat nagy pontossággal megröntgenezni, és „több ezer, milliméteresnél kisebb képet összegyűjteni” – magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Marcelo Gálvez, a röntgendiagnosztikai osztály vezetője.
A következő szakaszban a testek virtuális boncolása következik, anélkül, hogy hozzáérnénk, hogy további ötszázezer éven át fennmaradhassanak
tette hozzá.
Ehhez számítógépek segítségével megkezdték a múmiák külsejének rekonstruálását, izmokat, orrot, állat illesztve a csontokhoz, hogy láthassák, milyen volt egykori külsejük.
A tudósok egyben alaposabban meg kívánnak ismerkedni a chinchorrók mumifikálási módszereivel is. Az emberi test alapos ismerőiként a chinchorrók eltávolították a halottak bőrét és izmait, csak a csontváz maradt. Ezután fával és növényi rostokkal rekonstruálták a test formáját, majd az egészet agyaggal vonták be, erre helyezték vissza a bőrt, szemet és szájat illesztve az arcra. A fejet végül az arcrészen egy maszkkal, természetes hajból, vagy állatszőrből készített parókával díszítették – mondta el Veronica Silva, a santiagói Természettudományi Múzeum antropológiai osztályának egyik vezetője.
„A halott családja maga végezte el a mumifikálást” – tette hozzá. Az eljárást először magzatok és újszülöttek esetében alkalmazták.
Bizonyos szabályokat mindenképpen betartottak, még ha minden egyes múmiának „a technológiai és művészeti újításoknak köszönhetően” egyedi sajátosságai is vannak. A legmívesebb múmiák a legkevésbé régiek.
Ezek valóban a legrégebbi mesterségesen mumifikált holttestek
– hangsúlyozta az antropológus. A Chinchorro-múmiák 7400 évesek, ami azt jelenti, hogy a holtestek kikészítésének ezt a módszerét 2000 évvel az első egyiptomi mumifikálások előtt végezték el.
A képalkotó berendezés máris meglepetéssel szolgált a kutatóknak: a legkisebb múmiában nem találtak emberi testet.
Nem volt benne csontszövet, tehát egy kis báburól lehet szó, amely azt a személyt volt hivatott helyettesíteni, akit nem tudtak mumifikálni
mondta Veronica Silva.
A Chinchorro-tengerpart közelében – innen kapta a nevét a népcsoport – 1903 óta megtalált mintegy 180 múmia mellett semmilyen sírbútort nem találtak, ami arra enged következtetni, hogy a chinchorróknak nem voltak a halál utáni élettel kapcsolatos hiedelmeik.
A kutatók a múmiák DNS-ét megfejtve azt is fel kívánják tárni, milyen genetikai vonásaik vannak jelen a mai lakosságban. A cél az, hogy alaposabban megértsük életmódjukat, táplálkozási szokásaikat és a génjeiket, amelyek esetleg a mai chilei lakosokban is megtalálhatók – hangsúlyozta az antropológus.
