Fochaud Bela Jazz Band most megjelent, kortárs irodalmi ihletésű albumán az egyes számok szövegeit olyan szerzőktől kölcsönözték, mint Jászberényi Sándor, Kálmán Gábor vagy Balavány György. A zenei irányzat eklektikus, ők maguk leginkább punk-jazzként aposztrofálják, mert szeretnék mindazt a szabadságot megragadni, amit ez a két stílus (merészen: zenei eszmerendszer) magában hordoz.
Bela von Fochaudát (Schreiber Andrást) kérdeztük a lemezről. Kinek a szövegei szerepelnek még a Valamit a szerelemről című anyagban?
A felsoroltakon kívül még édesapám, Schreiber György egy verse szerepel. Ő idén nyáron hunyt el. Amikor tavasszal stúdióba vonultunk, már nagyon beteg volt, és túl azon, hogy az Ecloga agni nova a kedvenc versem tőle (nem sok költeménye jelent meg nyomtatásban, az írói kreativitását bedarálta az olvasószerkesztői munka), szerettem volna ezzel a gesztussal kedveskedni neki.
Ritkán dolgoznak a mai zenekarok irodalmi szöveggel.
Annak az ötlete, hogy irodalmi szövegekből dolgozzunk, rendkívül prózai volt. Amikor másfél évvel ezelőtt a bandatagokkal egymásra találtunk és elkezdtünk saját zenét játszani, szövegek kellettek. A srácok úgy gondolták, hogy egy filmkritikus (ez lennék én) a legalkalmasabb közülünk a szövegírásra, nekem akkor azonban sem időm, sem kedvem nem volt dalszövegíráshoz, így elkunyeráltam verssel is foglalkozó barátaim olyan szövegeit, amikről úgy éreztem, passzolnak a zenei világunkhoz.
Ugyanakkor olyan verseket szerettem/szerettünk volna, amelyekhez úgy lehet nyúlni, hogy elszakadhassunk a „versfeldolgozós” zenei hagyományoktól, a szöveg simuljon a dallamba, adott esetben csavarhassunk is a szöveg hangulatán (ez történt például a Könnyű közöny esetében). Azt gondolom, hogy rengeteg olyan kortárs vers van, ami érdemes arra, hogy kilépjen a nyomtatott/elszavalt keretekből, és dalszövegként új funkciót nyerjen.
Mit szóltak a kedves költők a kunyeráláshoz?
Elsőként Jászberényi Sanyitól kértem el a Megszokját. Aztán, mert annál úgy éreztük, hogy működik ez a szöveg-zene-koncepció, jött Gábor és Gyuri. Illetve Pál Dániel Levente, akinek az Ülsz és iszol című versét is feldolgoztuk, de a stúdióidőbe végül nem fért bele ennek a feljátszása, így kimaradt az albumról, de az Élesztőben rendezett tavaly októberi irodalmi esten egész szép sikerrel játszottuk .
Az albumon egyetlen saját szöveg van. A címadó Valamit a szerelemről szövegét Pap Péter basszusgitáros és én követtük el.
Nem célunk, hogy kizárólag versfeldolgozásokat csináljunk, de mégis megtalálnak ezek a feladatok. Tavaly novemberben például – akkor még Waxworx Factory néven – Gyukics Gábor invitálására Lance Henson cheyenne költő versei alá improvizáltunk a Gödörben.
És akkor jöjjön a teljes lemez:
