Kedd este egy tűt sem lehetett leejteni az Írók Boltjában, ahol Jany János Kelet-kutató és jogtörténész új kötetét mutatták be. A könyvbemutatón feltűnően sok fiatal jelent meg. Mint kiderült, ők a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói, akik történetesen Jany János tanítványai. Az iszlamizmus – Eszmetörténet és geopolitika című könyv a Typotex Kiadónál jelent meg, és az iszlamizmus érveléseit, okfejtéseit, módszereit mutatja be. Jany Jánossal Lukácsi Béla rádiós újságíró beszélgetett.
Ez az a könyv, amit egy ültő helyében olvas el az ember. Legalábbis én így voltam vele.
– dicsérte a kötetet Lukácsi Béla.
Hát persze, mert rövid!
– nevettette meg a közönséget a szerző.
Jany János azért írta meg eszmetörténeti könyvét, mert eddig nem jelent meg olyan írás, mely elmeséli, hogy az elmúlt 100 évben milyen irányzatai jelentek meg az iszlamizmusnak. Külön kiemelte, hogy az iszlám és az iszlamizmus nem azonos fogalmak. A könyv e két fogalom ambivalenciájának okait és jellemzőit kutatja. Az író szerint tragikus, hogy Magyarországon csak az elmúlt két évben, a kerítésépítés és a migráció kapcsán került szóba az iszlamizmus, holott a jelenség jóval komolyabb múltra tekint vissza.
120 éve tették fel azokat a kérdéseket, melyekre a mai napig nem tudnak válaszolni. 2016-ban még mindig ott tartanak, hogy ugyanezeket a kérdéseket teszik fel, és ugyanazokat a válaszokat adják. Az alapkérdés annak a dilemmának a feloldása, hogy miért maradt le az iszlám a nyugattól.
– vetette fel az iszlamizmus fő problémát Jany János. Az iszlám világban az országok teljesen máshogy viszonyulnak az államhoz.
Egy iráni számára fontos az állam, mert 2500 éves múltja van, aminek az állam integráns része.
Az iszlamizmus joghoz való viszonya szintén ambivalens. Jany János mesélt arról is, miként változott meg a sokat emlegetett dzsihád az iszlamizmusban:
A dzsihád kifejezést az iszlamizmus ferdítette el. Lényege, hogy ha valami nem megy szép szóval, fegyverrel kell megpróbálni.
Lukácsi Béla rákérdezett, vajon milyen filozófia állhat a Buddha-szobrok rombolásának és más vallások, kultúrák emlékeinek elpusztításának hátterében.
Létezik az iszlámban egy bálványimádás elleni szabály. De nincs meghatározva, mi is az a bálvány. Innentől kezdve szabad jogi értelmezést kap, hogy mit is tekintenek bálványnak.
– magyarázta Jany János. A szerző zárásként arra kereste a választ, miért maradhattak el a reformok az iszlám világban. Szemmel láthatóan bőven tudott volna még mesélni könyvéről és az iszlamizmusról, de az egyórás könyvbemutatóba ennyi fért bele.
A könyv megrendelhető a Typotex Kiadó oldalán, itt pedig bele is olvashatsz.
