Az elkövetkező két hétben, október 3. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Addig is olvassunk egy-két érdekességet a világ egyik legrangosabb elismerésének történetéből.
A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat 1968-ban alapította a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank.
Az 573 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2015 között összesen 900 kitüntetettje volt, 874 személy és 26 szervezet.
A többször is kitüntetettek miatt ez 870 különböző embert és 23 különböző szervezetet jelent. A Nobel-díjjal 472 alkalommal ismertek el európai, 296-szor amerikai, 68-szor ázsiai, 25-ször afrikai és 13 alkalommal óceániai születésű kitüntetettet.
A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is elnyerte az elismerést. A híres kutató az első volt, aki kétszer is megkapta a díjat, a nők közül ez másnak azóta sem sikerült. Marie Curie ráadásul az egyetlen a díj történetében, aki két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést. A női kitüntetettek többsége – szám szerint 16 – Nobel-békedíjat kapott, míg a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.
A díjazottak között a Curie család az „abszolút csúcstartó”: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím,
vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját.
Rajtuk kívül még három házaspár szerepel a díjazottak között. 1947-ben a Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori cseh származású amerikai orvos-biokémikus házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai pedig egymástól függetlenül kapták meg a kitüntetést: Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat. 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díjasként emelték a kitüntetett házaspárok számát.
Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától
A brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg (nyitóképünkön) 1915-ben – eddig példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben, fia, Kai 1981-ben, illetve az angol Joseph John Thomson 1906-ban, a fia, George Paget Thomson pedig 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjas, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, Roger fia 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.
Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergent 1969-ben közgazdasági, öccsét, Nikolaast 1973-ban fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazták.
A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral. A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat.
- A teljes cikket az ujszo.com oldalán olvashatod.
- www.nobelprize.org
