Sok olyan területe van a kultúrának és az “életnek”, ahonnan hiányozni fog az 1949-ben született Nagymarosy András, aki sokszínű és mások számára gyakran elképesztő tudása mellett mély emberségével is belopta magát az őket ismerők szívébe. Vitathatatlanul azok közé tartozik, akiknek távozása nem csak szakmai űrt hagy maga után.
Nyugdíjba vonulásakor, a BorFolk zenekarról beszélgetve foglalta össze „önmagát”:
Én nagybőgősként erősítem a társaságot, de a tamburáktól sem szoktam visszariadni. 1973 óta zenélek, először a Mákvirág, majd 1978-tól a Kalamajka zenekarban. Egyetemi docens, a Földtudomány Kandidátusa vagyok, aki a nyugdíjas életnek első heteit próbálgatja. Emellett a Borkollégium praefectusa és a WSET (Wine and Spirit Education Trust) tanára is vagyok.
Akkor így mesélt a népzenével való találkozásáról:
Komolyzenei szolfézs-tanulmányaim során 700-800 magyar népdalt tanultam meg könyvből-papírról, de meg sem legyintett az érzés, hogy ennek bármi köze van a művészethez. Amikor viszont 1969-ben először hallottam eredeti paraszténekeseket vagy a széki banda lemezfelvételét, egy egészen új zenei világ tárult fel előttem, amely meghatározta további zenei pályámat, és ha úgy tetszik, az egész életemet.
A világzene kapcsán is markáns, jól artikulált véleménye volt:
A világzenével amúgy nem lenne semmi baj, ha jók lennének a feldolgozások. De az esetek többségében nem azok, mert az alkotók nem rendelkeznek elég mély stílusismerettel és nem érzik meg a feldolgozott anyag mélyén rejlő lehetőségek határait. Csak követendő példaként tudom bárki elé állítani a Muzsikás együttes „Nem úgy van most, mint volt régen” című lemezén szereplő világzenei alkotásokat, ahol bukovinai székely keservesből kiváló blues-t, nógrádi duda-aprájákból kitűnő bluegrass zenét írtak. Megérezték a dallamokban rejlő modern kombinációs lehetőséget, de egy pillanatra sem vesztették el a népzene belső lelkét. Ezeket a feldolgozásokat a Zeneakadémia népzenei szakán kéne tanítani!
…és még mennyi olyan kérdés akad, amiről már nem kérdezhetjük meg.
***
[Az idézett interjú Kell ilyen bor? címmel elolvasható itt. A fotó idén tavasszal, a Táncház Napján készült.]
