Az egyik legnagyobb hazai illegális fájlmegosztón mintegy 40.000 e-könyv közül válogathatnak a felhasználók. Hiába a másolásvédelmi technológiák, a könyvkiadók nem tudják megszüntetni a kalózkodást. De vajon hogyan próbálják mégis visszaszorítani az illegális digitalizált tartalmak terjedését, és hogyan tudják az olvasókat a legális letöltések felé terelni? Utánajártunk, hogy áll a kalózkodás elleni harc a magyar könyvpiacon.
Az illegális letöltések okait sokan az e-könyvkínálat szűkösségére vezetik vissza. Bár némiképp utópisztikusnak hat a gondolat, miszerint nagyobb kínálat esetén az olvasók hajlandóak lesznek a zsebükbe nyúlni az illegális letöltések helyett, Csordás Attila, az eKönyv Magyarország ügyvezetője szerint nem reménytelen a helyzet.
A torrentezők között létezik egy széles réteg, akik csak azért töltenek le még mindig illegálisan, mert legális formában nem találják meg az adott e-könyvet. Úgy látom, sok torrentezőt át lehetne terelni a legális vásárlás felé.
A kalózoldalakra gyakran silány minőségben töltenek fel könyveket. Az optikai karakterfelismerő programokkal, úgynevezett OCR-szoftverekkel beolvasott köteteknél például sokszor hibásan jelennek meg az ékezetes karakterek, ami jelentősen rontja az olvasás élményét. Csordás Attila szerint többek között ez is arra sarkallhatja a felhasználókat, hogy a jobb olvasási élmény érdekében inkább fizessenek a legális tartalomért.
Felkerestük az E-könyv olvasók nevű blog szerzőjét, Farkas Istvánt is, aki hasonlóan látja a helyzetet. Az emberek egyre inkább a komfortért fizetnek, nem pedig a tartalomért.
Ha majd a hazai webáruházakban is olyan kényelmes lesz vásárolni, mint az iTunes-ból és a Google Play-ből, valamint lesz megfelelő választék, az olvasók nem kalózoldalakról szerzik majd be az e-könyveket.
2015-ben már 200 millió forint körül volt az e-könyvek hazai piaci részesedése, ami komoly növekedésnek számít az elmúlt évekhez képest. Hogy mit is jelent a gyakorlatban a kényelmes vásárlás, arról Csordás Attila a következőt nyilatkozta:
Ahhoz, hogy a vásárlónk visszatérjen hozzánk, elengedhetetlen, hogy minél egyszerűbben tudjon az adott weboldalon vásárolni, a lehető legkevesebb kattintással. Fontos a világos, jól áttekinthető tematikus kategóriafa is, hogy ha valaki például matematikai szakkönyvet akar vásárolni, akkor ne a romantikus-erotikus könyvek erdején kelljen átküzdenie magát, hanem gyorsan és egyszerűen megtalálja a számítását. Emellett mi például olyan kényelmi szolgáltatást is nyújtunk, hogy ha valakinek Kindle olvasója van és megadja a hozzá kapcsolódó e-mail címet, akkor a megvásárolt könyvet egy gombnyomással elküldheti az olvasójára, nem kell vacakolnia a kábeles másolgatással.
Felmerül a kérdés, vajon mennyire hatékonyak a manapság alkalmazott másolásvédelmi eljárások.
Szögezzük le, nincs tökéletes másolásvédelem. Amit le akarnak másolni, azt le is fogják. Az illegális tartalmak terjesztésének problémáját nem a klasszikus másolásvédelem fogja megoldani. Sokkal fontosabb, hogy az emberekben kialakuljon egy pszichológiai gát, aminek köszönhetően nem töltik fel kalózoldalakra az általuk megvásárolt tartalmakat. Illetve hogy legyen megfelelő minőségű és elfogadható árú legális tartalom. Az egész kalózmozgalom, legyen szó könyvről, filmről vagy zenéről, ezen feltételek hiányából indult el.
– állítja Farkas István.
Az általunk használt soft DRM szerintem jóval hatékonyabb másolásvédelmi megoldás, mint a hard DRM. Utóbbi esetében a vásárló maximum hat eszközön olvashatja az e-könyvét, ráadásul csak az Adobe-regisztrációt követően. Ez gyakran annyira megbonyolította a folyamatot, hogy sokan nem is tudták olvasni az e-könyvet, amiért pénzt adtak ki.
– magyarázza Csordás Attila. A soft DRM lényege, hogy regisztráció után az e-könyv második oldalára vízjel formájában bekerül a vásárló neve és a tranzakció száma, majd ezt a két adatot titkosítva is elhelyezik a kötetben. Ezek után könnyen beazonosítható a felhasználó, amennyiben feltölti a könyvet egy kalózoldalra. Perre ugyanakkor ritkán kerül sor.
Ilyenkor a kiadó, mint jogtulajdonos megkapja a vásárló elérhetőségét, és a legtöbb esetben megelégszik azzal, hogy az illegálisan feltöltött tartalmat eltávolítják, ritkább esetben peren kívül megegyeznek és kárpótlást fizettetnek a vásárlóval.
– tudtuk meg Csordás Attilától. A jelenlegi szabályozás szerint peren kívüli megegyezéskor hivatalosan 200.000 forint kárenyhítést kérhet a kiadó. Ha mégis perre viszik az ügyet, feltöltésenként 500.000 forint is lehet a büntetés összege. Ahogy Csordás Attila, úgy Farkas István sem tartja jó megoldásnak, hogy a könyvkiadók perrel fenyegessék a felhasználókat, már csak azért sem, mert ez valószínűleg negatív sajtóvisszhanggal járna.
Fenyegetés helyett rábeszélés
Csordás Attila szerint nem csupán a másolásvédelmen múlik majd az e-könyvpiac jövője. Gyakorlati példaként hozza fel az esetet, amikor az amerikai Macmillan könyvkiadó leányvállalata, a Tor Books 2012-ben egy kísérlet keretében nemes egyszerűséggel eltávolította a másolásvédelmet az összes e-könyvéről. Hogy mi történt ezután? A cég 2013-as statisztikája szerint nem nőtt a kalózoldalakra való feltöltött könyvek száma, a forgalmuk ellenben gyarapodott.
Kijelenthető tehát, hogy bár a kalózkodást megállítani nem lehet, a szélesedő kínálattal, a megfelelő árképzéssel és a minőségi olvasási élmény biztosításával a magyar könyvkiadók képesek lehetnek a legális letöltések felé terelni a felhasználókat.
Korábbi cikkünk a témában: Sokaknak elképzelésük sincs róla, hogy létezik szerzői jog – interjú Csordás Attilával
Csordás Attila: Sokaknak elképzelése sincs róla, hogy létezik szerzői jog
