Tizenhárom és fél milliárd forintot önt idén az 56-os emlékévre a kormány, és úgy tűnik, mindent megtesz, hogy a pénzt ténylegesen szét is ossza. A nagy igyekezetben nem számít az sem, hogy vitatható tételek is kerülnek a támogatások közé. Ez látszik legalábbis az eddig közzétett csaknem 300 nyertes pályázatot átnézve.
Nagy kérdés például, hogy
- milyen jelentőséggel bír az a férfi, akit a Google sem ismer – legalábbis ezen a néven – , de 640 ezer forintot kapott, hogy megírja saját életét és forradalmi szerepét? De más is saját sztorira kapott egymilliót. Hacsak nem véletlen névazonosságról van szó.
- miért kap egymillió forintos támogatást „eddig még nem kutatott és nem publikált téma” indoklással valaki, ha ugyanarra az NKA 2013-ban 600 ezer, 2014-ben a Médiatanács ugyanennek a dokumentumfilmes verziójára 10 milliót adott
- miért kap valaki augusztusban egy könyv szellemi munkálatainak elvégzésére kétmillió forintot, ha a kormányzat tavasszal már a kötet kiadására adott kétmilliót.
- 56-osnak nevezhető-e egy pályázat, amely a forradalomban amúgy részt vevő Vászolyi Erik nyelvész 56 utáni, az 1968-as disszidálásáig folytatott munkásságával foglalkozik? A neves nyelvész munkájára 1956 annyiban nyomta rá a bélyegét, hogy ellenforradalmi érzületűként a Bolyaiba száműzték tanítani, de amúgy orosz nőt vett el, részt vett a hazai tudományos életben, kitüntetéseket kapott, és egy hatvanas évekbeli perirat szerint „semmiféle olyan peradat nincs, hogy bármilyen vonatkozásban szemben állna a népi demokrácia célkitűzéseivel”.
- nem aggályos-e, hogy 68 milló forintot kap az amúgy is rengeteg Fidesz-megbízást elnyerő Pestisrácok.hu kiadója, a Gerilla Press, hogy egy VIII. kerületi köztéri barikádot és airsoft fegyverrel használható lőteret építsen. Ez egy átlagos támogatás húsz-harmincszorosa, több, mint amennyit az ország legjobb táncegyüttesei kaptak, és az önkormányzat emellett elengedte a 17 milliós közterület-használati díjat. Ráadásul egy alapítvány ötmilliót nyert, hogy a pestisracok.hu-n csináljon egy 56-os aloldalt.
Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz. Megkerestük az emlékév kormánybiztosát, az emlékbizottság elnökét, Schmidt Máriát, de azt üzente, nem akar nyilatkozni. Balog Zoltán társelnök, emberi erőforrás miniszter pedig azt mondta, a részletes és tételes elszámolást csak az egész ünnepségsorozat után adják közé, mert nyilvánosság „zavarná a lebonyolítást, és nem is lenne tisztességes azokkal szemben, akik megvalósítják a programokat”.
A pénzöntés jól látszik abból is, hogy az emlékévre beadott 1530 pályázatból eddig több mint nyolcszázan nyertek. A „feles” nyerési arány nem véletlen, egy közbeszerzési kiírásban eleve az szerepel, hogy összesen ötezer pályázatra és 2500 nyertesre számítanak.
A nyolcszáz nyertes és a honlapon szereplő szűk 300 pályázat egyébként azt is jelenti, hogy még mintegy ötszáz győztes pályázatról nem közölt semmit az állam.
- A teljes cikk az Index oldalán > Ha bemondod, hogy 56, dől a lé
KI IS VOLT A HŐS
Az idegen nyelvű oldalak orosz dokumentumokra hivatkozva még messzebb mennek és tényként közlik, hogy Nagy Imre, alias Vologya besúgóként kereste a mindennapi betevőre valót Moszkvában, a csekának (NKVD) nyomva fel több tucat kamerádját akik közül aztán a szerencsésebbek Szibériába, a kevésbé szerencsések a kivégző osztag elé kerültek. Ezek szerint Sztálin terrorjának legsötétebb időszakának lett volna az egyik legsötétebb gazembere.
Hogy Nagy Imre részt vett-e az orosz cári család meggyilkolásában vagy sem, az már részlet kérdés, de az biztos hogy az 56-os orosz invázióig a sztálini kommunizmus elkötelezett végrehajtója volt, mégpedig a javából
Nagy Imre címszavakban.
szovjet levéltárak által is dokumentált tény, hogy a későbbi miniszterelnök 1918 tavaszán Jekatyerinburgban és környékén teljesített szolgálatot (főleg katonai komisszárként). Ugyanez év őszén, Szibériában esett a fehér csehszlovák légió fogságába. Saját önéletrajzában is leírja, hogy 1918-ban a bizonyos ideig a városban tartózkodott
Az említett papírok azt bizonyították, hogy Nagy Imre az 1930-as években közönséges rendőrspicli volt, akinek a jelentései alapján számos kiváló magyart végeztek ki. Nyikita Hruscsov és Lavrentyij Berija, akik Sztálin halála után a Szovjetunió élére kerültek, nem véletlenül mondták 1953-ban Rákosinak: Nagy Imrét nevezze ki miniszterelnöknek! Kezükben akarták tartani a magyar miniszterelnököt. Mint tudjuk nem sikerült, és nekünk is rengeteg kárunk származott belőle.
.” Nagy Imre tehát nagyon naiv volt, sokkal inkább, mint korábban, pedig akkor is az volt. Ez azért megdöbbentő, mert csapatában ő volt az, aki sokat ette Sztálin kenyerét. A többiek naiv hazai veteránok voltak. Az ő naivságuk is érthetetlen, mert a bolsevik párt soha nem tűrte meg a naivságot, még ott sem, ahol csak pár tucat tagja volt. Ez a párt mindig a szovjet érdekek kérdőjelek nélküli kiszolgálója volt. Tagjainak ugyan megengedte, hogy hívők legyenek, de a Moszkvából küldött parancsokat kétkedés nélkül teljesíteni kellett. A nemzeti érdekeknek sem jutott hely. Nagy Imre mindig kiváló és engedelmes tagja volt ennek a szovjet szektának. Mégis, amikor egy hétre függetlennek érezte magát, elhitte, hogy kiléphet az évtizedes múltú fegyelemből.” Kopátsy S.
Nagy Imrével szaporodott azoknak a nagy hősöknek a sora, akiknek útját a
Mit érdemes kihagyni az 56-os megemlékezések beszédeiből: (!
Tanulmányok: 4 elemi és 4 polgári osztály. 1912 géplakatos segéd, 1914 segédi oklevél.
1948. szeptember 15-én Nagy Imrét kinevezték a Közgazdaság-tudományi Egyetem professzorává, az agrárpolitikai tanszék vezetőjévé. 1949 és 1950 között emellett az Agrártudományi Egyetemen tanít agrárpolitikát. 1953-ban agrártudományi tanulmányaiért a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.
1949-ben a gödöllői agráregyetem rektora.
magyar politikai karrier: 1944 őszén Gerő Ernővel és Vass Zoltánnal együtt érkezik Magyarországra.
1945 március 15-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés földművelésügyi minisztereként kihirdette a földosztásról szóló rendeletet.
!! 1945. december 22-én, a Tildy kormány belügyminisztereként terjesztette elő a németség kollektív bűnösségén alapuló kitelepítési alaprendelet tervezetét.
1947-49-ig az országgyűlés elnöke.
1949-ben ”szövetkezetesítés ellenes” nézeti miatt kizárták a Politikai Bizottságból.
!! 1950-ben önkritikát gyakorol, élelmezési, majd begyűjtési miniszter lesz.
1952-ben agrárügyekért felelős miniszterelnök helyettes.
!! 1953-ban Sztálin halálakor Nagy Imre túlfűtött beszédet mond a parlamentben, és felszólította az országgyűlést Sztálin emlékének törvénybe iktatására.
!! Az új szovjet vezetés Magyarországon is reformokat akar bevezetni, ezért felszólítják Rákosi Mátyást, hogy adja át a miniszterelnöki posztot Nagy Imrének.
A megtorlásokban és Nagy Imre kivégeztetésében Apró Antal, Biszku Béla belügyminiszter és a munkások közé lövetést szorgalmazó Marosán György voltak a vezéregyéniségek. Biszku és Marosán eltávolítása a hatalomból jelölik azt a mérföldkövet, amikor Kádárnak sikerült megtörnie a ’puhasága’ miatt ellene áskálódó sztálinista keményvonalat. Az 1963-as általános amnesztia jelenti a belső hatalmi harc végét, ami egyúttal az ’emberarcú szocializmus’ kezdete is.
Kádár János opportunista politikus volt, és valószínű hogy a természetes opportunizmusának köszönhető, hogy akaratát érvényesíteni tudta a nála lényegesen nagyobb erőt képviselő merev kommunista irányzatokkal szemben. Nem szabad elfelejteni, hogy könnyen kerülhetett volna Nagy Imre sorsára. Nyilván szüksége volt Hruscsov támogatására, aki a magyar kudarc ellenére sem adta fel reformista törekvéseit.
Antall József miniszterelnököt állítólag Rajnai Sándor volt ÁVH alezredes szervezte be, és Horn Gyula rábeszélése mellett talán ennek a következménye a hajdani káderek gazdasági szférába rajzása, az úgynevezett ejtőernyős korszakban. Rajnai Sándor ugyancsak fontos szerepet játszott a Nagy Imre per előkészítésében.
Megúszta Sztálin tisztogatási akcióit, amelynek pedig még Kun Béla is áldozatául esett. Az a zárt zsidó klikk, amely Moszkvában a magyar kommunista szervezkedés élére verekedte magát, nem zsidó létére mindvégig megtűrte maga között. Mindez kikezdhetetlen kommunista hűségét és megbízhatóságát jelzi, ugyanakkor semmi kétséget sem hagy az iránt, hogy a bolsevista szabadkőműves páholy tagjai közé fogadta, amely tulajdonképpen a zsidóság szolgálatába állította, amit Nagy Imre fenntartás nélkül vállalt. Tehát az ősi szabadkőműves eskü és az azt megalapozó szigorú fogadalmak hozzákötötték a zsidósághoz. Lassú, megfontolt modora, magyar fajú arckaraktere, amelyet magyaros bajuszával – aligha véletlenül – még ki is emelt, nem utolsósorban keresztény vallása őt tette a legalkalmasabbá – hogy a római katolikus egyház fogalmait használjuk – az ördög ügyvédjének szerepére. Őt jelölik ki a bolsevista szabadkőműves páholy hivatalos ellenzékének. Ez azzal a feladattal járt, hogy a pártpáholy hatalomra jutása idején a bolsevista kormányzat politikáját – rendkívül árnyaltan – esetenként bírálja. Az ilyen magatartás felébreszti és magára vonja a sanyargatott lakosság szimpátiáját. Ezt elősegítendő, látszólag félre is állítják, majd ismét a hatalomba vonják. Különösen nagy szükség van ilyen emberre hatalmi krízis idején. Könnyen meg lehet játszani egy praktikus kormányválságot. A nép észre sem veszi, hogy az általa, akkor már követelt, korábban mellőzött kommunista vezető tulajdonképpen a bolsevista hatalmat menti át békésebb időkre. Vagyis ez az „ördög ügyvédje” nem más, mint a kommunizmus biztonsági szelepe.
További részlete