Bartók-darabok: mintha finom dzsessz szólna népzenei kísérettel

szalonna

Először szólalnak meg a Bartók Béla népzenei feldolgozásaiban szereplő népdalok úgy, ahogy azt a zeneszerző is hallhatta a gyűjtések alkalmával a Bartók kivirágzott fái című koncerten, amelyet szeptember 21-én rendeznek meg a Zeneakadémián.

A népzene oldaláról, zeneszerzőként közelítve mindig volt egy hiányérzetem, amikor operista stílusban hallottam előadva Bartók népdalfeldolgozásait. Őszintétlennek, falsnak éreztem, nem zenei értelemben, hanem üzenet szempontjából

– mondta el a koncert alapötletéről az MTI-nek Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, az est ötletgazdája és szerkesztője. Felidézte: 2007-ben Herczku Ágnessel, Djerdj Timeával és Kincses Margittal közösen már készített egy lemezt Bartók népdalfeldolgozásaiból.

Bartók Béla világába belemerülve, a zeneszerző saját maga által felzongorázott felvételeit meghallgatva kiderült, hogy Bartók nagyon sok mindent, például bizonyos aszimmetriákat nem írt bele a kottákba, egészen egyszerűen azért, mert a nyugati lejegyzési rendszer nem volt alkalmas ezek megjelenítésére.

Ugyanakkor, amikor saját maga játszotta a darabokat, előjönnek ezek a részletek is – magyarázta.

“Ekkor jöttem rá, hogy ennek az embernek beleégett a lelkébe és a gondolataiba minden egyes dal, amit gyűjtött” – fogalmazott Kelemen László. Hozzáfűzte: Bartók Béla életében, a táncház mozgalom előtt nem igazán voltak olyan énekesnők, akik az eredetiség igényével nyúltak volna a népdalfeldolgozásokhoz, mára azonban ez megváltozott.

Az eredeti népzenét és komolyzenét vegyítő koncerten Gera Dorka, Herczku Ágnes és Pál Eszter énekel, hegedűn Kokas Katalin és Kelemen Barnabás, míg zongorán Czébely Beáta, Djerdj Tímea és Nagy Péter működik közre, emellett színpadra lép Pál István Szalonna és bandája is.

Az est újszerű megközelítésére példaként említette Kelemen László Bartók Béla Román-kolinda dallamok sorozatát, amely a koncerten az eredeti román népdalokkal együtt csendül fel. Egy teljesen más karakterű hangzás jön így létre, mivel az eredeti kolinda dalok esetében, a román nyelv sajátosságai miatt, teljesen máshová esnek a hangsúlyok, mint a zongoradarabban.

Kelemen László a kétrészes műsorba Bartók Béla népzenei feldolgozásai közül a 8, a 10 és a 20 Magyar Népdalból, a Gyermekeknek ciklusból, a Bagatellekből, valamint a rapszódiákból és a hegedűduókból válogatott, de siker esetén, ráadásként felcsendülnek a Román népi táncok is.

Hangsúlyozta: a koncerttel szeretnének hozzájárulni a bartóki életmű jobb megértéséhez, valamint egy másik, teljesebb és természetesebb élményt nyújtani a hallgatóságnak a világhírű zeneszerző népdalfeldolgozásaiból. Mint fogalmazott, az új megközelítéssel Bartók darabja eseteként úgy szólalnak meg, mintha egy nagyon finom dzsesszdalt hallana népzenei kísérettel a közönség.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!