A Versnitt első pályázatát a bátorság és minőség szerencsés találkozása jellemezte. Őszintén reméljük, hogy egyikből sem lesz kevesebb a következő alkalmával sem.
Az idén júniusban közös videóklip-készítő pályázatot hirdetett a Versnitt és a Librarius.hu portál. Olyan videókat vártunk, amelyek alapját kortárs magyar versek képezik. A pályázati kiírásban az szerepelt, hogy
- olyan videókat várunk, amelyek minimum egy-, maximum ötpercesek;
- a verseket nem szabad a klasszikus módon elszavalni, azaz nem játszik a „kiáll a színész a kamera elé” jelenet. Nem szavaló-, hanem videóverseny felhívása ez;
- a videók ne a versek képi világát próbálják visszaadni, hanem igyekezzenek sajátot létrehozni, amely kapcsolatba kerül a versével.
A videók beérkezésének határideje 2016. július 15-e volt, de többen is kérték, hogy hosszabbítsuk meg, mert a megadott időpontra nem készültek el a pályamunkájukkal. Megtettük. És milyen jól tettük, mert az egyik pótjelentkező, Arató Rebecca Alina videója lett a második helyezett.
A pályázatra 53 versvideó érkezett. A zsűri 1–20-ig terjedő skálán pontozta a versenyzők operatőri munkáját, ötletességét, a vizualitás és a tartalom összhangját, illetve a megvalósítás egészét.
,,Nagy meglepetés volt számomra a pályázatra beérkezett anyag, ez persze kihívást is vont maga után. Egyrészt örömteli volt látni, hogy Pilinszkytől Nemes Z. Márión át a legfiatalabbakig, például André Ferencig ível a feldolgozott versek skálája, másrészt komoly feladatnak bizonyult egy olyan szempontrendszer felállítása, amelyben minden apró részlet, egyedi megközelítési mód értékelve van. Természetesen – bele se gondolok, hányan mondtak már hasonlót előttem – nehéz volt meghúzni a publikált és nem publikált videók közötti határt. Szinte minden munkában voltak olyan vizuális vagy gondolati elemek, amelyek nem hagytak nyugodni” – mondta Gergely Borbála, a Versnitt projekt, illetve a zsűri egyik tagja.
,,Személy szerint kimondottan izgalmasnak tartottam a társadalmi témákra érzékeny anyagokat, például Kocsis Tünde videóját (Lackfi János Véletlen című szövegével dolgozott), de van olyan, amelyet a magas technikai kivitelezés miatt emelnék ki, így Arató Rebecca Alina munkáját. Ő ráadásul saját, Őrlés című verséhez készített videót, és ezzel nem volt egyedül: többek között Király Gábor és Fábián Franciska is saját szövegekkel dolgozott. Az első helyezett Mostoha Marcell pedig Nemes Z Márió költészetének egészéből ragadott meg valamit, túllépve A margón című versen – ez adott hozzá hatalmas pluszt.
A Versnitt első pályázatát tehát a bátorság és minőség szerencsés találkozásával jellemezném összefoglalóan. Őszintén reméljük, hogy egyikből sem lesz kevesebb a következő alkalmával sem” – összegezte Gergely Borbála.
Grozdits Hahó, a Librarius.hu főszerkesztő-helyettese, szintén zsűritag így fogalmazott: ,,A kép- és hangrögzítés technikájának egyszerűsödése következtében egyfajta ‘demokratizálódás’ következett be, megfigyelhető a mennyiségi növekedés a VERSNITTre beérkezett pályamunkák esetében is. Mondhatnánk, hogy ez egy örvendetes jelenség, de nem eszik olyan forrón a …, hiszen semmi biztosíték nincs arra, hogy a mennyiség átcsapna minőségbe! A ‘több pályamunka’ csak az egyik oldalon jelenti azt, hogy több tehetséges és jó ízlésű alkotó bukkan(hat) fel, s ha ezt ünnepeljük, akkor megfeledkezünk arról, hogy az ízlésficamos, magamutogató dilettánsok is könnyebben megmutatkozhatnak, ha/amikor nincs leküzdendő akadály.
A beérkezett és elbírált pályaművek között meglepően sok olyan akadt, melyeket – jobb szó híján – kénytelen vagyok érdektelen giccsnek nevezni. Az ilyen ‘termék’ előállítására való hajlam legegyszerűbben az elcsépelt zenei betétek használatánál érhető tetten, de akadt bőven olyan is, aki – mindenféle önirónia nélkül! – alkalmazta a hetvenes években is cikinek számító vizuális effekteket. Ezekhez képest igazi felüdülésnek számítottak azok a videó-munkák, melyek a CIA nyugodtan használhatna vallatáshoz (persze csak titokban, mert a foglyok kínzását nemzetközi egyezmények tiltják!).
Persze, igazságtalanság lenne fentebb emlegetett mű-alkotásoktól elvitatni a létezés jogát, hiszen ezek adták azt az alapot, amihez képest egy-egy őszinte, maníroktól mentes videó-képződmény, vagy akár egy jól eltalált hang is kánikulát megszakító nyári záporként hatott. S akkor még nem szóltam azokról a kevesekről, akik értékelhető és kiérlelt alkotással álltak elő, és tényleg katarzishoz közelítő állapotot hoztak létre a nézőben.
Ilyen körülmények között az előre megszabott pontozási rendszer (1-20 pont) azért okozott nehézséget, mert nem csak arra kellett reflektálni, hogy a pályamunkák mennyire jók, de gyakran azt is figyelembe kellett venni, hogy mennyire rosszak. Összességében elmondható, hogy a fentebb emlegetett demokratizálódás – úgy tűnik – csak annyit jelent, hogy Hamupipőkének több és változatosabb hamu közül kell kiválogatnia ugyanannyi lencsét” – mondta Grozdits Hahó.
A bronzérmes Damien Bonneau, aki Győrffy Ákos Nem mozdul című verse alapján készített videót.
A második helyezett Arató Rebecca Alina, aki saját, Őrlés című versét dolgozta fel.
A legtöbb pontot Mostoha Marcell kapta, aki Nemes Z. Márió A margón című versét adaptálta.
A Versnitt csapata hamarosan felkeresi a győzteseket, hogy időpontot egyeztessen velük a díjak átadására. A találkozóról természetesen beszámolunk majd, továbbá ízelítőt adunk az ezúttal nem díjazott videókból is.
