A fél világ „összekapta magát”, hogy megemlékezzen Hieronymus Bosch halálának félezredik évében a németalföldi festőzseni munkásságáról. A valóságos világban megnyílt minden idők legnagyobb Bosch-kiállítása, de a virtuális világ is számos csemegével gazdagodott:
- Bizarr és zseniális sorozatot készített egy fotós Bosch festményei alapján
- Virtuálisan barangolhatsz Hieronymus Bosch híres festményei között!
… és szeptember egytől a magyar mozik is vetítik azt a filmet, amelyik a leghíresebb Bosch-festmény titkaiból tár fel néhányat. Elképesztő és lebilincselő alkotás készült a Gyönyörök kertjéről, s bár lehet, hogy később otthon is megnézheted majd, de azért az messze nem lesz az az élmény, mint amikor a hatalmas mozivásznon jelennek meg előtted az apró részletek. A legpörgősebb akciófilmeket nézve is képes vagyok ásítozni, és zsibbadófélben lévő ülőgumóim felett sajnálkozni, de a mostani kilencven perc minden pillanatát élveztem, s csalódást csak az okozott, hogy véget ért a film.
Elképesztő tudásanyagot és hihetetlenül felkészült szereplőgárdát szedtek össze, a Bosch-kutatás nagy öregjei mellett megszólaltak filozófusok, zenészek, hangszer-szakértők, történészek, karmesterek, koreográfusok, agykutatók… és írók is. A filmben feltűnik Orhan Pamuk, és viszonylag sokat szerepel Salman Rushdie is. Talán ők ketten azok, akik a világra nyitott „átlagembert” képviselve képesek közelebb hozni a Gyönyörök kertjét a nézőhöz. Reindert Falkenburg Bosch-szakértő, a film ötletgazdája szerint:
A regények utolsó hasábjain a szerző általában fellebbenti a fátylat a titkokról. Ebben az esetben viszont az alkotó ahelyett, hogy rávezetne a megoldásra, még inkább bevonja a nézőt a saját misztikus világába és azt akarja, hogy maradjunk is ott, rejtélyek és kétségek között.
A film feleleveníti azt a keveset, amit Boschról tudhatunk, megrajzolja a kort és a helyszínt, és foglalkozik a kép sorsa mellett annak hatásával is. Én például még soha nem vettem észre, hogy Salvador Dali egyik többször megfestett témája is közvetlenül a Gyönyörök kertjéből ered.
A film elbűvölő jelenetei közé tartozik az, ahogy a – Gyönyörök kertjét újraértelmező – Down-szindrómás festőművészek mély átéléssel beszélnek Bosch művészetéről és saját alkotásukról. Ilyen az, amikor a jó ügy jó ügyet szolgál. Egyetlen pillanatra sem tűnik tolakodónak, vagy oda nem illőnek a jelenet, hiszen Bosch tényleg mindenkire hat. Ez a hatás tetten érhető akkor is, amikor a legkülönbözőbb emberek nem szakmai szempontból, hanem a rájuk gyakorolt hatás alapján szubjektíven, befogadói oldalról próbálják értelmezni a képet. Egymással szöges ellentétben álló vélemények hangzanak el, s mégis mindegyik igaznak – vagy legalábbis elfogadhatónak – tűnik. Bosch értelmezésének kulcsa az értelmezhetetlenség, ami megnyitja az utat a befogadó előtt, aki azzal szembesül, hogy a képet nézve önmagát, a saját belső világát látja viszont.
A Gyönyörök kertje – még eredeti címét sem tudjuk! – időn kívüli műalkotás, mely minden korszakban, minden egyes szemlélőben kortárs élménnyé lehet. Olyasmivé, ami megköveteli az értelmezést, de kizárja a kizárólagosságot.
A most mozikba kerülő film jó kiindulás ahhoz, hogy Hieronymus Bosch-ra hivatkozva önmagunk mélyére ássunk. Van ennél fontosabb feladat?
Emlékszik még valaki az Új Nem nevű zenekarra? Nekem a moziból hazafelé eszembe jutott az egyik daluk eleje. Persze, az is lehet, hogy egy másik Gyönyörök kertjéről szól a dal…
Túltrágyázott a gyönyörök kertje
Mint az anyaóceán – ring a lányok teste
A tenger szintje alatt hús szalad a húsba
A tenger szintje felett mehettek a búsba…
***
A 90 perces ismeretterjesztő filmet szeptember 1-jétől, magyar felirattal láthatják a nézők. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos további helyszínen, a megyeszékhelyek többségén vetítik, a Pannonia Entertainment forgalmazásában. A vetítési helyszínek teljes listája a sorozat Facebook-oldalán.
