Mivel tudhat többet az az osztrák vagy svájci bolti eladó, aki ugyanannál a cégnél háromszor-ötször annyit keres, mint a teljesen azonos munkát végző magyar kollégája? És általában véve miért magasabbak a bérek nyugaton, amikor semmivel sem szebbek, jobbak vagy okosabbak az ott élők? A dolog nyitja a termelékenység, ami sajnos Magyarországon nagyon alacsony, ezért pedig eltérő mértékben ugyan, de mindenkit felelősség terhel.
A közelmúlt egyik legolvasottabb cikke például arról szólt, hogy Makón és Szombathelyen a Lidl 304 ezer forintos bruttó fizetésért plusz bőkezű további juttatásokért keres főpénztárost. Aminek kapcsán a Facebookon tömegével jelentek meg azok a kommentek, amelyek szerint már éppen ideje volt emelni a béreket, de még tovább kellene, hiszen például Ausztriában jóval többet keresnek a boltosok, holott ugyanazt a munkát végzik. Ergo a cégek nyerészkednek a magyar munkavállalón, és ha kevesebbet nyerészkednének, nyugodtan tudnának többet is fizetni.
Munkaerő szempontjából vegyes a helyzet. Egyfelől nemzetközi összehasonlításban relatíve kevés magyar dolgozik. Akik dolgoznak, azok viszont relatíve sokat: európai szinten a középmezőnyben vagyunk e téren, de például a németeknél vagy a franciáknál jóval többet robotol a magyar munkavállaló. Azonban ez csak a mennyiség, nem a minőség.
- míg Magyarországon egy átlagos bolti alkalmazottat 190 ezres, Budapesten és egyes nagyobb városokban 209 ezres bruttóért vesz fel a cég,
addig Ausztriában egy hasonló munkakörben havi átlag nagyjából 2000 eurós, azaz több mint 600 ezer forintos bruttót lehet keresni. - De ez még mindig semmi Svájchoz képest, ahol a Lidlben 4000 frank, azaz 1,1 millió forint (!) a havi minimum bér. Igen, egymillió és százezer forint jár az eladónak.
Bulgáriában viszont helytől függően 550 és 900 leva, azaz 90-140 ezer forint a Lidl bolti eladóinak bére. - Viszont a Lidl magyarországi leányvállalata mindössze 3 százalékos nyereséggel dolgozik, és a nagyon eltérő bérek ellenére egész Európában nagyjából hasonló számokat hoz a cég, tehát nem kifejezetten nyerészkedik a dolgozóin.
Nyilván elég sokan vannak, akik sokkal jobban és gyorsabban tudnának dolgozni, ha nem öreg, folyton lefagyó számítógépeken vagy évtizedes gyártósorokon, lelakott helyeken kellene húzniuk az igát. De ezek csak a legkézenfekvőbb példák, ennél sokkal fontosabb és nagyobb fejlesztésekben vagyunk jóval lemaradva a nyugattól, sőt mára akár már a környező országoktól is.
- A teljes cikk az eredeti környezetében az Index oldalán
Az a „termelékenység” hülyeség. Pont egy kereskedelmi egységnél, nagyon is számít, hogy a vásárlóinak mekkora a jövedelme, s ebből mennyit tudnak elkölteni az adott boltban. Mivel nálunk az átlagos jövedelem csak a töredéke a nyugatabbra lévő munkavállalókénak, teljesen logikus, hogy a vásárlásra fordítható összeg is csak töredéke. Holott az árakban koránt sincs ötszörös, tízszeres különbség, csak a jövedelmekben.
Tipikus magyar szemszögből lát a cikk írója. Svájcban 1.1 millió forintos keresete van a boltosnak! Nagy számok ezek, de ilyenkor illene megvizsgálni, mennyi az adott országban a lakbér, a rezsi, az általános bevásárlási szükséglet egy hónapra, a kötelező biztosítások, egyéb olyan kiadások, amiket Magyarországon nem ismerünk (Svájcban pl tűzoltó adó, kötelező betegbiztosítás, stb). Egy egyedülálló ember kezében végül a 4000 CHF-ből marad 1400 CHF, ami persze magyar viszonylatban még mindig szép (mintha itthon 200.000 forintból havonta 70.000-et el tudnánk tenni), de nem kell a nagy számokkal úgy dobálózni, mintha minden annyiba kerülne, mint itthon.