Elhunyt csütörtökön Berlinben 93 éves korában Ernst Nolte, a fasizmus történetének egyik legtekintélyesebb német kutatója, a holokauszt okairól folytatott világhírű publicisztikai diskurzus, az úgynevezett történészvita elindítója.
Ernst Nolte a Der Tagesspiegel című berlini lap szerint rövid, súlyos betegség után halt meg.
A tudós 1923-ban született az ország nyugati részén, a Dortmund melletti Wittenben, egyetemi tanulmányokat Münsterben, Berlinben és Freiburgban folytatott filozófia, német és klasszika filológia szakon. Tanulmányai után gimnáziumi tanárként dolgozott és filozófiai kutatásokat végzett, doktori fokozatot 1952-ben szerzett a freiburgi egyetemen.
Nemzetközi tudományos ismertségre az 1963-ban megjelent habilitációs értekezésével, A fasizmus korszaka című művével tett szert. A magyarul 2003-ban megjelent, csaknem 700 oldalas művében az európai fasizmus eredetét és változatait vizsgálta németországi, franciaországi és olaszországi kitekintéssel.
Ersnt Nolte 1973-tól az akkori Nyugat-Berlin területén fekvő egyetem, a Freie Universität történet- és kultúratudományi karán az ókortól a jelenkorig a történettudomány széles skálájával foglalkozó Friedrich Meinecke Intézet (FMI) professzora volt 1991-es nyugalomba vonulásáig.
A konzervatív beállítottságú tudós 1986. június 6-án indította el a történészvitát A múlt, amely nem akar elmúlni című esszéjével, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap közölt. A szöveg eredetileg egy rangos értelmiségi vitafórumon tartandó előadásra készült, amelynek szervezői visszavonták a történész a meghívását és egy liberálisként számon tartott kollégát kértek fel helyette.
Az esszében a szerző a kommunizmus és a fasizmus egymásra gyakorolt hatását elemezve azt a tételt fejtette ki, hogy oksági kapcsolat valószínűsíthető a kommunistáknak a burzsoázia elleni „osztálygyilkossága” (Klassenmord) és a nácik faji alapú tömeggyilkosságai (Rassenmords) között, vagyis meglehet, hogy a holokauszt valójában a nácik védekező reakciója volt, abból a félelemből fakadt, hogy ők is hasonló rémtettek áldozataivá válnak az Ázsia felől fenyegető kommunizmus révén.
Az írásra elsőként az egyik legnagyobb hatású kortárs német filozófus, Jürgen Habermas válaszolt, aki revizionista törekvést, a náci múlt átírására irányuló szándékot tulajdonított Ernst Nolténak. Az esszéből így az akkori NSZK nyilvánosságát csaknem egy évig lázban tartó hírlapi vita kerekedett a holokausztról és a múlt feldolgozásáról.
