Az egyik leggazdagabb késő bronzkori temetkezési helyre bukkantak svéd régészek Cipruson, ahol számos páratlan aranytárgyat, köztük ékszereket, amuletteket és több mint száz gazdagon díszített agyagedényt tártak fel.
A Göteborgi Egyetem szakemberei szerint a számos szomszédos kultúrából származó tárgyak megerősítik Ciprus központi szerepét a tengeri kereskedelemben.
A Larnaca közelében mintegy 50 hektáron elterülő Hala Sultan Tekke késő bronzkori kikötővárosnak Kr. e. 1600-1150-ben kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai voltak egészen a mai Svédország területéig.
A májusban, júniusban folytatott feltárásaink az eddigi legsikeresebbek voltak. Rátaláltunk egy öregebb városrészre a Kr.e. 1250 körüli időkből, és a városon kívül találtunk egy hihetetlenül gazdag sírt, a kora egyik leggazdagabbját Cipruson és egy áldozat vermet mellette. Már az a tény is szenzációs, hogy késő bronzkori temetkezési helyet találtunk, mivel a településeken belül temették el azokat, akik azokban az időkben meghaltak
– írta a feltárásokat vezető Peter Fischer professzort.
Fischer és kutatócsoportja 2010 óta folytat feltárásokat Cipruson Larnaca közelében. A sziget a térség egyik legnagyobb kikötővárosa volt a késő bronzkorban.
A feltárások előtt a régészek georadar vizsgálatokat végeztek, hogy megállapítsák, mit rejt a föld mélye két méter mélységig. Mintegy 100 földalatti vermet találtak, néhányukról kiderült, hogy kút volt, számos áldozati vermet találtak és egy temetkezési helyet.
A kutak általában egy méter átmérőjűek, de ezek 4×3 méteresek. A temetkezési helyről úgy tűnik, hogy egy családi sír volt, nyolc – 5-10 éves – gyermeket és kilenc felnőttet temettek el benne, utóbbiak legidősebbike 40 éves lehetett
– mondta a professzor.
A régészek találtak több mint száz agyagedényt, számos aranytárgyat, diadémot, gyöngyöket, fülbevalókat, egyiptomi szkarabeuszt, néhány drágakövet, tőrt és öt hengeralakú pecsétet, amelyek egy része a mai Szíriában és Mezopotámiában készült.
A régészek a legnagyobb jelentőséget a több mint 140 épségben megmaradt kerámiaedénynek tulajdonítanak, amelyek látványos jelenteket – például szekérhajtó embert, csodálatos ruhát viselő nőt – ábrázolnak, ezek többségét a mai Görögország és Kréta térségből, Anatóliából importálták.
Fischer szerint a női ruha festése nagy szakértelemről tanúskodik, és megmutatja miként öltözködtek a gazdag nők abban a korban. A motívum fellelhető a krétai knósszoszi palota freskóin is. A feltárt, két kőből készült, aranyozott szkarabeusz amulett egyikén egy fáraó illusztrációja látható hieroglifákkal. A körülbelül 3500 éves tárgyat a régészek Egyiptom egyik leghatalmasabb fáraójához, II. Tothmeszthez (Kr.e. 1479-1425) kötik, akinek befolyása kiterjedt Mezopotámia egyes részeire, a mai Szíriára.
A feltárások érdekessége, hogy a leletek a Kr.e 1500-1400-as évekből valók, de a régészek csak a temetkezési helyet találtak, a korban hozzá kötődő várost nem. Egy gazdag város lehetett a sírból ítélve. A temetkezési helyhez közelebb terült el egy olyan területen, amelyet még nem tártak fel
– mesélte Peter Fischer.
Az ásatások 2017 tavaszán folytatódnak.