Komoly felháborodást keltett Pozsonyi Ádám Facebook-posztja, melyben ritka kártékony, és felettébb unalmas írónak nevezte a július 14-én elhunyt Esterházy Pétert. Az író egy újabb posztot tett közzé Facebook-oldalán, melyből kiderül, hogy az egyik budapesti könyvesbolt ki is iktatta készletéből a Pozsonyi-köteteket.
No, hát az elmúlt pár napom EP körül forgott. Én – naiv, régimódi, polgári szépprózán, és festészeten felnőtt értelmiségiként – azt hittem, hogy az ember azt szeret, és azt értékel, akit akar. És akkor fejti ki a véleményét, amikor neki tetszik – pláne a saját facebook oldalán. De kiderült, hogy egyes szerzőket szeretni kötelező, mert ha nem szereted, nyilvános lincselésben van részed, mint ha 1952-ben tüntetőleg kivonultál volna a „Zója, a partizán” c. szovjet film bemutatójáról.
Balavány György a HVG oldalán ki is fejtette, hogy EP-t szeretni kötelező.
„Nem olvasni, a jelentőségét nem felismerni persze egyáltalán nem bűn. És nem is ciki, amennyiben téged nem érdekel az anyanyelved, a kultúrád, a hazád. De ha igen, s főleg ha afféle lépten-nyomon magyar vagy, akkor ciki.” „Úgyhogy: ha szereted a hazád, ha Húdenagy Magyarember vagy, kezdj el Esterházyt olvasni.”
Voltak persze, akik a kötelezővé tételnek nyíltabb formáját választották, s veréssel fenyegettek a véleményem miatt – ezek közül párral majd találkozunk a bíróságon.
(Párat megosztottam a falamon, majd még néha szemezgetek belőle.)
Lényeg, hogy 2016-ban kötelező szeretni egy szerzőt, mert ha nem, akkor meglincselnek, virtuálisan, vagy fizikailag, illetve lehetetlenné tesznek anyagilag, a munkád, szakmai előmeneteled terén. (Az egyik legismertebb budapesti könyvesbolt máris lépett, és kiiktatta készletéből a Pozsonyi-köteteket.)
Páran a hozzászólásokban persze előjöttek a szokásos „Így gondozd a magyarodat” soraival, s felvetették, hogy vajon mi lenne, ha a „műben” a „magyar” főnevet kicserélnék másra. Mire a liberalizmus, szabadság, humanizmus, egyenlőség, tolerancia, európaiság hívei meg is mondták, hogy az nem jó, az úgy mucsai és náci.
Magyarral haladó, felvilágosult, nem magyarral középkori, szélsőséges és gyűlölködő.
És aki ezt nem érti, az náci. Akinek a véleménye más, az náci. Aki nem tapsol, és húzza az orrát, az náci.
2016-ban.
Bár én elsősorban nem is ideológiai, hanem művészi, esztétikai okokból tartom őt annak, aminek, de mindegy. Hagyjuk.
Még annyit tennék hozzá: madarat tolláról, embert barátjáról, írót olvasóiról.
Hát, én ennyit tudtam, kérem. A többi már nálam hatalmasabb erők feladata.
És holnap már mással szeretnék foglalkozni….
– írja Facebook-oldalán Pozsonyi Ádám.
