A kelleténél sokkal ritkábban esik meg, hogy mértékadó értelmiségiek kendőzetlen őszinteséggel beszéljenek az aktuális politikai helyzetről. Bojtár Endre nem tesz lakatot a szájára, sem a frissen megjelent Horthytól Orbánig – és vissza című kötetben (ITT MEG IS RENDELHETED!), sem pedig a Vasárnapi Hírek legutóbbi lapszámában, ahol Rácz I. Péter kérdéseire válaszolt:
– „Én az ördöggel is cimboráltam volna” – mondta 2002-ben, érzékeltetve elszántságát az első Orbán-kormány leváltása érdekében. Ma kivel kötne barátságot ugyanezért?
– Mindenkivel. Változatlanul úgy gondolom, Orbán Viktor az újabb magyar történelem második legkártékonyabb figurája, leváltása az ország létérdeke.
– Ha ő a második, ki az első?
– Horthy Miklós, akinek egymillió ember halála szárad a lelkén. Orbán nem tömeggyilkos, ennyivel jobb Horthynál, de egyébként borzalmas, amit – ha szabad így mondanom – az ország lelkével művelt. Megbocsáthatatlan abból a szempontból, hogy a legrosszabb nacionalista hagyományokat lovagolta meg és erősítette fel a magyarságban.
– Lát lehetőséget az eltávolítására?
–…
Az interjú folytatását elolvashatod itt, Bojtár Endre kötetét pedig megrendelheted itt.
Csak befejezi a posztkommunista baloldal által korábban elakasztott rendszerváltást.
Ezét a magyar nép hálás neki.
A gyűlölködő posztkommunista lúzerek meg csak hordjanak össze hetet-havat, írogassanak amit akarnak, a saját tehetségtelenségük, társadalmi elutasítottságuk elhazudására.
Ilyen hülye, irigy, hazug, rosszindulatú, aljas és inkompetens ellenzéke egy kormánynak sincs az Euró-Atlanti régióban …
„– Horthy Miklós, akinek egymillió ember halála szárad a lelkén.”
Horthy híve ugyan nem vagyok, de azért, jó tudni, hogy a polgári jólétet Horthyék számára a hálás zsidóság biztosította Chorin Ferencéken keresztül Portugáliában, az emigrációban… Sokba került a magyarságnak Horthy zsidó-barátsága…
Gyz
Háború volt, mégis, hogyan lehetett volna elkerülni annyi katona halálát. És azt is tudni kéne, mennyi is volt az annyi?
Kissé elértetted…
-nem egymillió katona halálával vádolják Horthyt, egymillió emberről volt szó…
Amennyiben érdeklődsz a katonai kérdések irányába, ajánlani tudom a Hadtörténelmi Intézetet és Levéltárt. Komoly, felkészült érdeklődés esetén rendkívüli készségesen adnak felvilágosítást!
Gyz
Helyesbítek: Háború volt és a német megszállás fenyegetése az Anschluss által szomszédunkká vált Birodalom részéről, ami aztán 1944. március 19-én be is következett.
Kérlek, nézd el, hogy elzárkózom a kérdés további boncolásától…
Túlságosan nagy feladat lenne itt és most véleményezni az akkori eseményeket. Ismereteim szerint szinte minden másképp történt, mint amit a közvéleménynek feltálaltak, amit a közvéleménnyel elhitettek…
Gyz
A „horthyzás” hazai vonulatát az „elvtársak”, a nemzetközit Edvard Benes és a Kisantant „vitte” a „nagy háború” után. A katonák harctérre küldését a II. világháború után az elvtársak akarták háborús bűnné tenni, szovjet típusú (sztálini, haha) moralizálással, a civilek és a magyar „holokauszt” esetében is próbálkoztak ezzel. A „vis maior”, ami miatt ez nekik sem sikerült, a nürnbergi per folyamán nem is volt kérdéses, azóta viszont nem kerül említésre. Mindazonáltal a Páva utcai kiállítás még így is eléggé tárgyilagos és szakszerű (sachlich). Még mindig méztatik elzárkózni az úr a „kérdés” megértésétől ?
Köszönöm az oktatási kísérletet!
Az úrnak meg van a sok-évtized ismeretei alapján a maga szilárd álláspontja, sok könyvtárnyi anyag áttekintése alapján…
A Páva-utca kiállításának megtekintését a következő 100 évben nem tervezem, pedig megejtő az ajánlás: „…még így is eléggé tárgyilagos”, és pláne: „szakszerű”.
Gyz