Júniusban a Kortárs Építészeti Központ szakmai partnerségével pályázatot hirdetett a MITTE Communications egy fiktív budapesti Design Múzeum arculatának megtervezésére.
A pályázati kiírás szerint a 2016-tól működő fiktív budapesti múzeum Magyarország legnagyobb hazai és nemzetközi vonatkozású designgyűjteményével rendelkezik, az ipari formatervezés, az iparművészet és a divattervezés modern és kortárs műveit állítja ki a nemzetközi és magyar közönség számára interaktív, élményközpontú formában. A pályázóknak a logó koncepcióin túl a múzeum katalógustervét kellett leadniuk.
Az arculati versenyre összesen 47 pályamunka érkezett, amelyeket a három főből álló szakmai zsűri, Szemerey Samu, a Kortárs Építészeti Központ kurátora, Misetics Mátyás, a MITTE márkaépítésért és kreatív produkcióért felelős vezetője és Csizik Balázs, a MITTE Senior Art Directora pontozott.
A nyertes alkotásoknak a Design Múzeum jellegéből adódóan, a kortárs vizuális kultúra szellemiségét képviselően jövőbemutatónak, trendérzékenynek, ugyanakkor egy intézményhez méltóan tartósnak, időtállónak kellett lenniük. Az elbíráláskor természetesen azt is figyelembe vettük, hogy a kiválasztott arculat mennyire közérthető és befogadható a design iránt érdeklődő, de nem szakmabeli látogatók számára
– beszélt a zsűrizés folyamatáról Szemerey Samu.
A nyerteseknek kiemelt szakmai oldalakon biztosít megjelenést a MITTE, emellett pedig az első helyezett lehetőséget kap arra, hogy az ügynökségnél építse tovább a karrierjét.
A pályázattal egyrészt szerettük volna egy izgalmas kihívás elé állítani a tehetséges grafikusokat, hogy progresszív megoldásokkal erősítsék a hazai múzeumok és kulturális intézmények arculatáról való gondolkodást. A másik szándékunk az volt, hogy szakmai láthatóságot adjunk a legtehetségesebbeknek, mert ritka, hogy valaki a pályája elején egy ilyen magas hozzáadott értékű feladatban bizonyíthat
– mondta el Misetics Mátyás, a MITTE márkaépítésért és kreatív produkcióért felelős vezetője.
Az első helyezett Lukács Péter, a második Lukács Lívia, a harmadik pedig Kelemen Richárd lett. Kétyi Balázs experimentális megközelítésű pályaművét pedig különdíjjal jutalmazta zsűri.
