A lengyelek most fogják megkedvelni Márait

Marek Zaganczyk

A Zeszyty Literackie (Irodalmi Füzetek) című lengyel irodalmi folyóirat magyar tematikájú számát mutatták be szombaton a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron, a kötetbe többek között a Lengyelországban újra felfedezett Szerb Antaltól és Márai Sándortól válogattak be naplórészleteket, és betekintést nyújtottak Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájába is.

Marek Zaganczyk (a fenti képen), a negyedévenként megjelenő Zeszyty Literackie szerkesztője a könyvvásár magyar standján Teresa Worowska és Irena Makarewicz műfordítókkal beszélgetett.

Zaganczyk elmondta, hogy a magyar számban olyan oldalról akarták megvilágítani a magyar irodalmat, amelyet a lengyel olvasók eddig nem ismertek. Így a Lengyelországban is az utóbbi években felfedezett Márai, valamint Szerb és Bánffy eddig ismeretlen műveiből válogattak részleteket.

A különszámba Teresa Worowska Szerb Antalnak a 1920-43-as naplórészleteit, valamint a Harmadik torony című, 1936-os esszészerű olaszországi útinaplóját fordította le, Máraitól pedig az 1944-es naplóbejegyzésekből adott ízelítőt. Irena Makarewicz átültetésében Bánffy Erdély-trilógiája első részéből, a Megszámláltattál… címűből jelent meg a fordító kísérőszövegével ellátott válogatás.

Irena Makarewicz a beszélgetésben Giuseppe Tomasi di Lampedusa Szicíliát megjelenítő írásaihoz, Lev Tolsztoj életmódleírásaihoz hasonlította Bánffy írásmódját.

A trilógia egy európai könyv, az európai örökség megőrzője, amelyet meg kell ismernünk, hiszen ebben Európa fontos részét a kor szemtanúja írja le, megőrizve így Erdély emlékezetét

– értékelte a fordító.

Worowska – aki már 2008-ban könyv formájában adott ki válogatást Márai naplóiból – elmondta: a következő években öt kötetben jelennek meg újabb naplófordítások. A Zeszyty Literackie-beli válogatásban azért összpontosított az 1944-es jegyzetekre, hogy

azt a tanácstalanságot és fájdalmat érzékeltesse, amellyel Márai a német megszállás évében bekövetkezett fordulatot, a magyarországi zsidóságnak ezt követő elpusztítását szemlélte.

A Zeszyty Literackie közölte Maciej Milkowski irodalomkritikus Kertész Imre posztmodern narrációjáról, a holokauszt ábrázolhatóságáról szóló tanulmányát. Lengyel fordításban Georges Didi-Hubermannak azt az esszéjét is közzétették, amelyet a francia filozófus Nemes Jeles Lászlónak a Saul fia című Oscar-díjas filmje nyomán írt.

A varsói nemzeti stadionban csütörtökön megnyitott, vasárnapig tartó kulturális szemlén huszonnégy ország több mint 800 könyvkiadója képviselteti magát. Az idei könyvvásárnak Magyarország a díszvendége.

A könyvvásáron több mint 20 magyar mű mutatkozik be új lengyel fordításban, 13 magyar kortárs szerző tart író-olvasó találkozót, de az olvasóközönségnek a klasszikusok újonnan kiadott fordításait is bemutatják, többek között Kertész Imre Végső kocsma, Márai Sándor Harminc ezüstpénz című kötetét. A kulturális szemlén csütörtökön négy magyar kiállítás is nyílt, köztük a Fortepan internetes fotóarchívum lengyel anyagából rendezett bemutató, amelyhez Háy János írt kísérőszöveget.

Szombaton Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című regényének képregény változatáról, Csáth Géza Ópium című kötetéről szerveztek bemutatókat. Író-olvasó találkozót tartott – a közönség nagy érdeklődése mellett – Háy János, Spiró György, Bodor Johanna, Grendel Lajos, Tóth Krisztina és Tompa Andrea. Az olvasók a lengyel-magyar kapcsolatok történetéből is kaptak ízelítőt: a Szalai Attila és Móser Zoltán által jegyzett, Polonica Varietas – Szepsi Csombor Márton nyomában című fényképes, történelmi esszéket tartalmazó kötetről Snopek Jerzy irodalomtörténész-professzor beszélt, Kiss Gy. Csaba pedig történelmi esszékötetét mutatta be.

 



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!