MTI/Szerk. avatar
2016. május 14. /
, ,

Szegedtől Cannes-ig kísérték Zsigmond Vilmost, a főkamerást

Végre, igazi magyar esemény Cannes-ban! Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar operatőrről szóló francia portréfilmet mutattak be a 69. fesztivál Classics elnevezésű programjában.

Pierre Filmon francia rendező 2013-ban kérte fel Floridában forgatandó első játékfilmje operatőrének a magyar alkotót.  A két filmes olyannyira összebarátkozott, hogy a rendező végül úgy döntött: inkább magáról Zsigmond Vilmosról forgat filmet. Halála előtt egy évig követte a magyar operatőrt szülővárosától, Szegedtől Budapesten, Rómán és Párizson át kaliforniai otthonáig, s útközben arra kérte művészbarátait, rendezőket, operatőröket és filmszínészeket, hogy meséljenek az amerikai filmkészítést megújító operatőr életéről és művészetéről.  A Close Encounters with Vilmos Zsigmond (Közeli találkozások Zsigmond Vilmossal) című 80 perces alkotásban megszólal többek között John Boorman, Jerry Schatzberg, Darius Khondji, Nancy Allen, John Travolta, Peter Fonda, Mark Rydell, Vittorio Storaro és Isabelle Huppert, miközben filmrészleteken keresztül érheti meg a néző, hogyan vált Zsigmond a természetes világítás, a fény és a színészek arcának mesterévé.
Az 1930-ban Szegeden született filmes Budapesten tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Eleinte tévéfilmekben és kis költségvetésű mozifilmekben dolgozott. Hollywoodi karrierje azután indult be, hogy Robert Altmannal együtt dolgozott a McCabe és Mrs Miller című filmeken. Ezt követően a világ egyik legkeresettebb nemzetközi operatőre lett. Többek között John Boormannal, Woody Allennel, Brian De Palmával, Steven Spielberggel, Jerry Schatzberggel és Michael Ciminóval is együtt dolgozott hollywoodi karrierje során. Az is kiderül, hogy az 1978-ban forgatott, A szarvasvadászt tartotta Zsigmond a legtökéletesebb filmjének.

Az Amerikai Filmakadémiától Zsigmond Vilmos Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című sci-fijének fényképezésért vehette át az Oscar-díjat 1978-ban, 1999-ben pedig megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat, és a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon is elismerték életművét.

A tervek szerint a jövő őszi miskolci seregszemlén látható majd először Magyarországon a francia dokumentumfilm.

Megosztás: