A színházi szervezetek is tiltakoznak az ellen, hogy a Nemzeti Kulturális Alap idén jóval kevesebb támogatást ítélt meg a művészeti folyóiratoknak. A felhívás a döntés felülvizsgálatát és korrigálását kéri.
A NKA-nak és az EMMI-nek megoldást kell találnia az irodalmi és művészeti folyóiratok ez évi támogatására, valamint felül kell vizsgálnia pályázati rendszerét és annak elbírálását.
Ezt írta többek között a folyóiratok ügyében szóló közös felhívásában négy szakmai szervezet, a Színházi Kritikusok Céhe, a Színházi Dramaturgok Céhe, a Független Előadó-művészeti Szövetség, (mely szervezet egyébként szimpózium összehívását is tervezi a témában), illetve a Magyar Színházi Társaság.
Súlyos aggodalommal tölt el bennünket, hogy a Nemzeti Kulturális Alap működése nyomán nagy múltú, értékes folyóiratok sora lehetetlenül el és szűnik meg. A színházi szaklapok sorsát különösen kedvezőtlenül érinti, hogy az NKA megváltozott kollégiumi rendszerében a kiemelt színházi lapok (mint például a Színház, az Ellenfény) hároméves támogatását eltörölték, más lapok már korábban hátrányba kerültek (mint például a Criticai Lapok), valamint hogy folyóirat-kuratórium híján az összművészeti orgánumok, kritikai fórumok (mint például a Revizor, az Art7.hu) pályázatát nem művészeti főtematikájú kollégiumok bírálták el, hiszen a több műfajú kritikai fórumoknak nem volt hová pályázniuk. Ez azt mutatja, hogy szükség van olyan kollégiumra – még ha az egyes műfajok kollégiumaiból tevődnek is össze a tagjai –, amely szakszerűen tud dönteni a több művészeti ággal is foglalkozó kulturális orgánumok támogatásáról.
A felhívás szerint tovább rontotta a színházi lapok életben maradási esélyeit, hogy míg más, szintén a tavalyinál jóval kisebb kerettel gazdálkodó kollégiumok átcsoportosítással nagymértékben kiegészítették a tematikusan hozzájuk kötődő folyóiratok finanszírozására szánt pénzt, addig a színházművészet kollégiuma csak jóval kevesebbel tudta növelni a színházi lapokra központilag kiírt évi 21 millió forintot, hiszen a már amúgy is rendkívül szorongatott színházaktól kellett volna megvonnia további forrásokat. A színházi lapok támogatása így átlagosan a harmadára csökkent a korábbinak.
De nem csak a pénzről van szó, hanem az NKA hatékonyabb és főleg kiszámíthatóbb működésének szükségességéről. A pályázatok időben történő kiírásáról és elbírálásáról. A három évre szóló támogatások mentén a tervezhetőségről. A folyóirat-kollégium visszaállításáról, tekintettel a többprofilú orgánumok esélyegyenlőségére is
– írják a felhívásban.
A színházi szakmai lapok létezése nem pusztán üzleti kérdés. A színházi szaksajtó térképezi fel, rögzíti és értékeli a színházak működését – ha úgy tetszik: közpénzfelhasználását. E funkcióját a színházi sajtó nem tudja betölteni, ha nincs, vagy ha van, de nem független. Ebben a szerepében színházak vagy színháziak mégoly nívós kiadványai sem helyettesíthetik. A szakmai lapok hivatottak figyelemmel kísérni a színházi életet a lehetséges legnagyobb teljességében, nyomon követni a nemzeti színházművészet útját, fejlődését, eredményeit. A színház a pillanat művészete. Az utókor és a színháztörténet számára az marad meg belőle, amit a nézői emlékezet megőriz, és amit a hivatásos nézők, kritikusok, esztéták leírnak, dokumentálnak belőle.
Erősen és határozottan kérjük az illetékeseket, az NKA és a kulturális tárca felelős vezetőit, hogy mérlegelve a drámai következményeket, mielőbb vizsgálják felül és korrigálják döntésüket,
fejezik be felhívásukat a szakmai szervezetek.
