+ művészet & politika

Új nemzeti jelképről döntöttek

Egy nemzeti jelkép megválasztása több egyszerű gesztusnál: arról árulkodik, mint gondol a társadalom saját múltjáról, saját kultúrájáról, de legfőképp azt mutatja: ki is tartozik az adott közösséghez.

Új nemzeti szimbólummal gazdagodott Amerika. Az Egyesült Államok eddigi legfőbb szimbóluma, a fehérfejű rétisas mellé most egy új fajt emeltek nemzeti szimbólum rangjára: a bölényt. Obama elnök május 10-én írta alá az erről szóló törvényt, a National Bison Legacy Actet. Ez persze nem jelenti azt, hogy a rétisas elvesztené jelkép státuszát, pusztán csak egy második fajt is jelképpé avatott az amerikai törvényhozás.

Ez a gesztus ugyanakkor többet jelent, mint egy hatalmas, bozontos jószág ünneplését. Míg korábban bölények milliói dübörögtek Észak-Amerika síkságain, az 1800-as évekre vadászatuknak köszönhetően majdhogynem kipusztult ez a faj. Theodor Rooswelt elnök támogatásával végül 1905-ben hozták létre az Amerikai Bölény Egyletet, hogy megvédjék a fennmaradt példányokat. A társaság 15, a New York-i Állatkertben kitenyésztett bölényt engedett szabadon a wichitai állami erdőben és vadasparkban Oklahomában. Mostanra pedig már körülbelül tízezer bölény él országszerte szabadon. „Ez volt az ország történelmének első sikeresen végződő környezetvédelmi története” – állítja John Cavelli, a törvényt támogató Vadvilágfenntartó Társaság tagja.

bölények

Azonban nem csak környezetvédelmi szempontból releváns a bölény nemzeti szimbólum státusza. Ahogy azt a kongresszus is kiemelte, a bölény az amerikai történelem és kultúra szerves része, és kiváltképp az amerikai bennszülöttek kultúrájának. Így a bölény nemzeti szimbólummá emelése leginkább egy a jellemzően döbbenetes nyomorban élő indián lakosságnak tett gesztus, kifejezve, hogy ők éppúgy fontos részei az amerikai társadalomnak.

Nem ez az egyetlen ehhez hasonló gesztus, amit az amerikai kormányzat megtett az elmúlt hetekben. Áprilisban hozott arról döntést az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma, hogy az első fekete nőként, a rabszolgaság ellen harcoló, és azóta is a fekete szabadságjogok szimbólumának számító Harriet Tubman arcképe kerüljön a húszdollárosra.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top