Nemes Csaba – Ivan Plusch: Kisodródva, UVG Galéria, Megnyitó: 2016.05.12 19.00 óra, nyitva: 2016.07.08.-ig
Mit érzel, amikor hirtelen egy idegen városban találod magad? Félelmet? Nyugtalanságot? Vagy egyszerűen semmit, mert már bejártad a fél világot és mindenhol otthon érzed magad? Mit jelentenek a 21. századi ember számára a határok, a területiség? Milyen attitűddel fordulunk az idegen kultúrák felé?
A deterritorializáció fogalmát Gilles Deleuze és Felix Guattari vezette be a tőke és az emberi erőforrások térbeli áramlásának megjelölésére. Ebben a folyamatban a fizikai határ csupán mint gondolat és mint kiindulópont marad meg, nem pedig a létezés alapjaként. Ez a változás csak egy része annak, amely a személy megismeréssel kapcsolatos paradigmáját, önérzetét és szabad akaratát érinti.
A ,,Kisodródva” című projekt két művész, Nemes Csaba és Ivan Plusch munkáit mutatja be.
A kívülálló és a beavatott szemével a deterritorializáció folyamatát vizsgálják esztétikai és szociális szempontból, figyelembe véve a kívülről érkező változásokat és azok belső megélését. Mindkét művész Európáról, szűkebben véve pedig Magyarországról beszél munkáiban, más-más szemszögből megközelítve.
Nemes Csaba (Magyarország) művészetében alapvető fontosságú az egyes helyzetek feszültsége, azok ellentmondásai. Képein a Magyarországon és Európában aktuális problémákat boncolgatja. A munkáin precízen kidolgozott szituációk szorosan kötődnek az időhöz, térhez és az emberekhez. Ábrázolt városképei átformálódóban, vagy éppen pusztulóban vannak. Ennek oka az ott élő emberek megváltozott hozzáállása, akik már másfelől közelítik meg, vagy éppen teljesen kizárják az őket körülvevő környezetet. Az újonnan érkezőkkel létrejövő kihívások mindenkit érintenek.
Ivan Plusch (Oroszország) projektjében a változó világ törékenységét mutatja be. A néző számára könnyen felismerhető magyar tájak absztrakt megjelenítése összhangban van a művek koncepciójával. Az ábrázolt emberi alakoknak nincsen arcuk, vagy határozott körvonaluk, utalva Gilles Deleuze elméletére a ,,szervek nélküli testről”. Az elmosódott táj segít a globalizáció egyik hozadéka, a gyökértelenség mélyebb megértésében.
Mindkét művész kiemelt hangsúlyt fektet a belső-, és a minket körülvevő világgal kapcsolatos változásokra. Felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár arra a világra, ahol egyszer csak megszűnnek létezni a határok; ahol közös feladatokat kell megoldanunk és ahol az emberiség új megpróbáltatása embernek maradni, amikor már nem léteznek könnyű megoldások. Ha a deterritorializációról beszélünk, akkor arra a komplex jelenségre kell gondolnunk, amely egyaránt befolyással van személyiségünkre, szociális szféránkra és pszichénkre.
Már a jövő sem a régi!
– idézi Yogi Berra szavait Daniel Franklin, a The Economist főszerkesztője.
