1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb ipari balesete a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőműben.
Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a nukleáris baleset által érintett Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában máig összesen több mint ötezer olyan személyt jegyeztek fel, akik a nukleáris baleset idején 18 évesnél fiatalabbak voltak, és a katasztrófa után pajzsmirigyrákban betegedtek meg. Nemzetközi és ukrán szakértők egyöntetűen rámutatnak arra, hogy az 1986-ban történt csernobili atombaleset előtt gyerekeknél szinte egyáltalán nem fordult elő az említett országokban pajzsmirigyrák, így a megbetegedések magas száma egyértelműen a nukleáris baleset következménye.
Nem bizonyítható ugyan közvetlen kapcsolat, de egyes ukrán szakértők rámutatnak arra, hogy a második generációban, azaz a katasztrófa idején nagy sugárdózisnak kitett akkori gyerekek gyermekeinél megnövekedett számban fordul elő Ukrajnában törpenövés, cukorbetegség, leukémia és egyéb daganatos megbetegedés. Azt azonban már korábban lejegyezték, hogy nagy számban születtek törpenövésű borjaik azoknak a szarvasmarháknak, amelyek hosszabb ideig voltak kitéve radioaktív sugárzásnak a csernobili zónában, így nem kizárt, hogy embereknél is hasonló mutáció öröklődhet.
Tavaly júliusi adatok szerint Ukrajnában jelenleg 4186 személy kap állandó havi állami támogatást a csernobili katasztrófával összefüggésben szerzett tartós egészségkárosodás miatt. Közülük 855-en elhunyt házastársuk után kapják a rokkantsági nyugdíjat.
Vannak azonban, akik idegenforgalmi úticélnak tekintik az egykori tragédia helyszínét. Ukrán híradások szerint az extrém turizmus egyik közkedvelt célpontja lett a csernobilizóna, benne a szellemváros, Pripjaty. Egyes „irodák” szerveznek olyan illegális látogatásokat, amikor kísérővel a kerítés résén át, mindenféle ellenőrzést és biztonsági óvintézkedést figyelmen kívül hagyva viszik be a turistákat, akik kívánság szerint az éjszakát is a zónában tölthetik. Szerveznek továbbá – legális és illegális – vadászatokat, horgászatot is a területen.
Ma is gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják, amelyek később a feketepiacokon tűnnek fel. Létezik viszont legális fa- és fémkereskedelem is, ez esetben hatósági dokumentumokkal igazolják a szállítócégek, hogy a zónából származó fém vagy fa radioaktivitási szintje nem haladja meg az egészségre veszélyes mértéket.
A szakemberek azonban már több tervet is kidolgoztak arra vonatkozóan, miként lehet hasznosítani a katasztrófa által sújtott környéket.
Az egyik ilyen lehetőség, amely már a megvalósulás felé halad, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen. Az elhasznált fűtőelem-tároló ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá az erőművet üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat és az amerikai Holtec között létrejött szerződés alapján.
Egy másik kormányzati elképzelés az, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítsanak fel.
A terv megvalósításához először az atomerőmű körüli, mintegy 260 ezer hektáros tiltott övezetet 30 kilométeres sugarúról 10 kilométeresre csökkentenék. Ukrán kormányzati források szerint a különleges ipari terület kijelöléséről szóló törvényjavaslatot már kidolgozták, de még nem terjesztették a parlament elé. Egy másik lehetőség a repcetermesztés a területen, amiből bioüzemanyag állítható elő. A szakemberek szerint a repce olyan növény, amelybe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok.
A napokban jelentette be a csernobili atomerőmű igazgatója, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A szükséges próbaüzemek után a tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése.
