Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.
A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. A tel-avivi egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az ősi héber írások, amelyekről korábban úgy gondolták, hogy Kr. e. 600 táján születettek, legalább hat különböző személytől származnak. Bár ezek a szövegek nem a Bibliából származnak, felfedezésük arra utal, hogy az ősi Júdában akkoriban elterjedt volt az írásbeliség, ami segíthetett a bibliai munkák megalkotásában.
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai folyóiratban jelent meg hétfőn. Az írás ahhoz a régóta gyűrűző vitához szolgált adalékkal, amely arról szól, hogy vajon Jeruzsálem Kr. e. 586-os lerombolása és lakóinak Babilonba menekülésének idején kezdték-e el megalkotni az első bibliai szövegeket.
Az utóbbi évek kutatásai szerint a bibliai szövegek egy csoportja – Józsué könyvétől a Királyok második könyvéig – az ostrom után született: a szövegeket a Babilonba való menekülés inspirálta, amikor az alkotók a múltjukról kezdtek gondolkodni, és pergamenre jegyezték le a történelmüket.
A kutatásban részt vevő Israel Finkelstein (a fenti képen) izraeli archeológus azonban elmondta: hosszú ideje úgy véli, hogy azok a szövegek a Kr. e. 7. század végén keletkeztek Jeruzsálemben, az ostrom előtt, és szerinte a most publikált tanulmány is ezt az elméletet támasztja alá.
Első alkalommal van valami tapasztalati bizonyíték a kezünkben.
Az alkalmazott matematikával foglalkozó doktoranduszokból, matematika professzorokból, régészekből és orvosokból álló kutatócsoport a dél-izraeli Arad ősi katonai erőd régészeti helyszínén talált cserépdarabokon szereplő 16 tintával írott szöveget vizsgált meg. Az idők során részben lekopott szövegrészleteket színképelemzéssel rekonstruálták, majd számítógépes algoritmussal elemezték az írásokat, hogy felfedezzék a kézírásbeli eléréseket.
Az írások nem bibliai szövegek, a katonai mozgásokról, az ellátás költségeiről szólnak, ami azt jelzi, hogy a katonai vezetőktől az erőd helyettes szállásmesteréig sokan tudtak írni. A tanulmány szerzői úgy gondolják, az írásbeliség elterjedtségére utal az is, hogy a feljegyzések nem „szakmai szövegek”, továbbá az erőd is egy félreeső vidéken állt.
Az írásbeliség magas színvonala alátámasztja az elképzelést, hogy néhány bibliai szöveg már abban az időben megszülethetett. A Holt-tengeri tekercsekről, bizonyos bibliai szövegek legrégibb ismert gyűjteményéről úgy gondolják, hogy évszázadokkal későbbről származik.
