Dúró Dóra szerint a Hajnali láz közpénzekből történő támogatása vérlázító

Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját Dúró Dóra,a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője a nemrég bemutatott Hajnali láz című film kapcsán, melyet Gárdos Péter azonos című regénye alapján forgattak.

A 309 millióval támogatott „posztholokauszt szerelmi történet” csúfosan megbukott: a média által is hatalmas hírveréssel reklámozott Hajnali láz című film, amelyet Gárdos Péter azonos című könyvéből forgattak, leszerepelt a magyar közönség előtt. Andy Vajna-féle „Magyar Nemzeti” Filmalaptól óriási összeget nyerő mozifilmet az első hétévégén összesen csak 1981 fő nézte meg az egész országban. Ezzel még a Szombat zsidó közéleti és kulturális magazin értékelése szerint is „a leggyengébben teljesítő magyar filmek sorát gazdagítja.” A nemzeti értékrendű produkciókat következetesen elejtő Filmalap kiemelt előzetes anyagi bizalma ezúttal is a párját ritkító témaválasztásnak szólhatott: az alkotás egy holokausztot túlélt ember és leendő felesége megismerkedésének történetét dolgozza fel.

– írja bejegyzésében Dúró Dóra, aki felháborítónak tartja, hogy a Filmalap egy ilyen alkotást támogatott.

A középpontban Gárdos Miklós, Gárdos Péter apja áll, így nem véletlen, hogy egy egy idő után már nem folytatódik az élettörténet elbeszélése. Ugyanis, ha valaki egy kicsit is utánaolvas, hogy tulajdonképpen ki is volt Gárdos Miklós, nálamnál nem kevésbé fog megdöbbeni és felháborodni azon, hogy miként támogathatott a Filmalap egy ilyen emberről szóló filmet. Gárdos Miklós egy elszánt kommunista újságíró, a diktatúra feltélen híve és sajtójának hű kiszolgálója volt. Akkor lett volna teljes a történet, ha a regényből és a filmből kiderül, hogy Gárdos Miklós a holokausztot túlélt, Magyarországra visszatérő bosszúvágyó kommunista értelmiségi mintapéldája, aki a Szabad Népbe írt gyűlölködő hangvételű cikkeivel szolgálta a Rákosi-féle rémuralmat, majd annak bukása után ugyanilyen lelkesedéssel a megtorló Kádár rezsimet. Csak ez maradt ki a filmből a romantikus hősnek ábrázolt Gárdos Miklósról. Pont a lényeg. Az, hogy milyen lelkületű emberek alakították a történelmet azokban az időkben. Erről szólt volna a nemrég elmeszelt ’56-os film is. Ezért nem készülhet el. A poszholokauszt kommunista sármőr, aki a gonosz és kegyetlen Rákosit „honfoglaló népünk legnagyobbjának”, a szabadságharcosokat pedig bűnözőknek és prostituáltaknak nevezi, és aki rajongó cikkeiben helyesli az ’56-ot követő kegyetlen megtorlásokat, most a Filmalap jóvoltából sírjában még dicsőséget is nyer a saját fia által forgatott szerecsenmosdató filmben.

Dúró Dóra a Hóman-szobor ügyét is megemlítette, valamint azt ígérte, hogy a Jobbik a választások megnyerése után a filmgyártást is nemzeti értékek szolgálatába állítja majd.

Gárdos Péter a vele készült HVG-interjúban moralizáló szerelmes hősnek mutatja be a mások kivégzésével, családjaik kegyetlen meghurcolásával nem sokat törődő Gárdos Miklóst, s könyvében is csak annyit közöl, hogy apja „baloldali lapoknál” dolgozott a háború után. Jól tudjuk, mit jelentett ez akkoriban. S azt is, hogy nincsenek féligazságok, mert a féligazság tulajdonképpen teljes hazugság. A rendszerváltást követően lihegve vetette rá magát mindenre a balliberális értelmiség, ami nemzeti, ami magyar, meg akarván határozni, hogy „ki igen” és „ki nem”. Most mi mondjuk és követeljük teljes joggal, hogy egy ilyen emberről semmit, szerelmi történetet se, főleg ne a közös adónkból, százmilliókból.

A Fidesz-kormányzat a XX. század kétségtelenül egyik legnagyobb formátumú magyar történészének és kultúrpolitikusának, Hóman Bálintnak nem állított szobrot. A Gárdos Miklós-félék utódjaitól gyáván megfutamodott és nyomorult módon visszakérte azt a kevéske pénzt is, amit előzetesen adott az emlékműre. Bezzeg a kommunista bértollnokról szóló filmhez szó nélkül adott százmilliókat. Ordító ellentét. A Jobbiknak a választások megnyerése után sok más mellett egyik első dolga lesz, hogy a kultúrális életet – a filmgyártást különösen is – magyar nemzeti értékek szolgálatába állítsa. Ez lenne most is a feladata, de nem teljesíti: a kulturális területen Orbán jobbikosként beszél, de szdszesként cselekszik. A Hajnali láz közpénzekből támogatása vérlázító. Gárdos Péter jobban tette volna, ha nem jön elő apja személyével. De hát végülis megtehette. Pár hete Biszkut is felmentették.

A bejegyzést hozzászólásokkal együtt itt lehet megtekinteni.

Korábban írtuk:

 

 

Megosztás: