A Szépírók Társasága nyílt levélben tiltakozik az ellen, hogy a faji polgárháború egyik szítójának szobrot állítsanak Székesfehérváron. Tizenkilenc szervezet, köztük két pedagógus-szakszervezet, a Fiatal Írók Szövetsége, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, a József Attila Kör, a Magyartanárok Egyesülete, az Oktatói Hálózat és a Történelemtanárok Egylete – csatlakozott a Szépírók Társaságának nyílt leveléhez. A levelet teljes terjedelmében az Élet és Irodalom közölte.
Tiltakozunk az ellen, hogy a Horthy-korszak faji polgárháborújának egyik szítója, Hóman Bálint születése 130. évfordulóján, december 29-én szobrot kapjon Székesfehérváron – az Igazságügyi Minisztérium, a kormánypárti polgármester és a városi képviselőtestület támogatásával!
[…]
Történészként, akadémikusként és miniszterként szerepet vállalt az első zsidótörvény kezdeményezésében és előkészítésében. Később Teleki Pál miniszterelnököt készítette fel emlékeztetőiben németországi tárgyalására. Ezekben többek között azt írta, hogy a németek teljes bizalmának elnyerése érdekében Teleki fogadja el „Hitler és Mussolini faji gondolatát”, és nyújtson be – „az eddigi kompromisszumokkal szakítva” – újabb, „faji alapú” törvénytervezetet, merthogy „tudatára kell ébrednünk végre, hogy a zsidó, ha kivételezett is, sőt, a zsidó származású és zsidó kapcsolatú személy is ellensége kell, hogy legyen a mai kormányrendszernek”. Végül ő maga terjesztette elő az izraelita vallásfelekezet jogállását szabályozó 1942. évi VIII. törvényt is, mely súlyosan korlátozta a zsidónak nyilvánítottak jogait.
[…] Az állami és kormánypárti támogatással tervezett szobor felállítása Hómannak a zsidótörvényekben játszott szerepe miatt vérlázító. Erkölcsi felelősségét nem csökkenti sem egykori fehérvári országgyűlési képviselősége – íróasztala mellől Fehérvár lakosságának 10 százalékát lökte a halál felé –, sem tudományos teljesítménye és akadémiai pályafutása.
Nem kaphat szobrot ma Magyarországon, aki a magyar lakosság egy részének jogfosztásában ilyen magas beosztásban, ilyen törvények létrehozásával és beterjesztésével részt vett! Ez az emlékmű nemzeti szégyen: azt üzenné az elhurcoltak utódainak, a magyar polgárok tisztességes többségének és a világnak, hogy a magyar zsidók szenvedése és százezreinek meggyilkolása másodlagos fontosságú eseménye történelmünknek.
Komoróczy Géza is megszólalt a Hóman-szobor ügyében.
[…]miniszterként személyesen is részt vett a zsidótörvények kidolgozásában, helyeselte ezeknek a törvényeknek az elveit, erkölcsi felelősség terheli az aljas megkülönböztetésekért, a gyilkos politikáért. Ezt a felelősséget semmilyen bírósági felmentés nem vette, s nem is veheti le a válláról. Székesfehérvár, az ország, a történetíró szakma becsülete, becsületünk és hazaszeretetünk azt kívánja, hogy annak az embernek, aki még 1944 végén is kitartott a nyilas kormány mellett: annak ne legyen szobra sehol az országban, soha.
