Több száz millió éves ősi hüllőcsontvázra bukkantak Brazíliában

Egy kutatócsoport két korábban ismeretlen, szalamandraszerű élőlény kövületeit lelte meg Brazíliában. A 278 millió éves fosszíliák megvilágíthatják, hogyan reagálnak az állatok a klímaváltozásra.

A maradványokat a Dél-Amerikában valaha előkerült, eddigi legidősebb hüllőcsontváz mellett találta meg a nemzetközi kutatócsoport. A felfedezésről a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban számoltak be.

A Londoni Természettudományi Múzeum közleménye szerint a leletek fontos geográfiai hiátust töltenek ki a kétéltűek evolúciójának és adaptációjának megismerésében. Ezt az állatcsoportot manapság igen súlyosan érinti a környezeti változás.

A két faj vízi életmódot folytatott, a keresztségben a Timonya annae és a Procuhy nazariensis nevet kapták. Az éles szemfogakkal ellátott Timonya annae a 40 centiméteres testhosszot is elérte, a modern axolotl és egy angolna hibridje lehetett volna. A vele szoros rokoni kapcsolatban álló Procuhy nazariensis hasonló méretekre tett szert.

A kutatók a felfedezést figyelemre méltónak írták le, mivel az eddigi információk az eme időszakban élt négylábú gerincesekről főként Észak-Amerikára és Nyugat-Európára korlátozódnak, a déli trópusok élővilágáról keveset tudnak.

Úgy hiszik, az eredmények tökéletesíthetik ismereteinket azzal kapcsolatban, az állatok miként reagálhatnak a gyors környezeti változásokra, hiszen a fosszíliák korban megelőzik a legsúlyosabbként ismert tömeges kihalást. 253 millió éve, a perm földtörténeti korszak végén a Földön élő összes faj több mint 90 százaléka eltűnt, ahogy a környezeti feltételek globálisan elviselhetetlenné váltak.

A csapat Dél-Amerika eddigi legidősebb hüllőcsontvázát is fellelte. A lelet hasonlít ahhoz a gyíkszerű kreatúrához – Captorhinus aguti –, amelynek maradványait hasonló korú kőzetekben Észak-Amerikában találták meg.

(Forrás: BBC)

Megosztás: