Mit tesz három antropológus, ha beleláthatnak egy új-guineai törzs mindennapjaiba, ahol a gyermekhalál mindennapos? Amellett, hogy vadul jegyzetelnek, szerelembe esnek, és még végzetes hibák elkövetésére is jut idejük.
Margaret Mead antropológus a 60-as, 70-es évek tudományos életének elismert alakja volt, aki a Csendes-óceán déli területein, illetve a Délkelet-Ázsiában élő törzsek szexualitáshoz fűződő viszonyát vizsgálta. Mead életpályája megihlette Lily King amerikai írónőt, és meg is írta Eufória című fikciós regényét, mellyel egy halom díjat besöpört (2014 – az év 10 legjobb könyvének egyike, The New York Times Book Review, Kirkus-díj, New England-könyvdíj.) Az Eufória már előjegyezhető a Tarandus Kiadónál, mi pedig kedvcsinálóként már résztelet is közöltünk a regényből.
A két világháború közt járunk. Andrew Bankson már évek óta egyedül dolgozik terepen, egy új-guineai törzset tanulmányoz kevés sikerrel. Egyre elszigeteltebbé és frusztráltabbá válik, lassan az öngyilkosság gondolata is megkísérti, amikor is találkozik a híres antropológussal, Nell Stone-nal és furcsa, szeszélyes férjével, Fennel. Banksont elbűvöli a különleges páros, akiknek a lelkesedése magával ragadja, és visszarántja a szakadék pereméről.
Három antropológus egy ágyban
Aki akcióval átitatott kalandregényt vár, rossz helyen kapizsgál, az Eufória sokkal inkább pszichológiai dráma. A regény savát-borsát a három antropológus vívódása adja. Ha már itt tartunk, az antropológiát eddig körülbelül annyira tartottam izgalmasnak, mint a hangyafocit a TV-ben, ám az Eufória elolvasásakor ez lényegesen megváltozott. A könyvben először az igencsak megtört Andrew Banksonnal ismerkedünk meg, majd jön az össze nem illő házaspár, Nell és Fen. Mindhárom szereplő tipikusan magának való figura, akinek a munkája az élete, vagy talán még annál is fontosabb. Az új-guineai terepmunka fizikailag és lelkileg is próbára teszi a triót. Közben olyan érzelmek lobbannak lángra, amiknek talán nem lenne szabad, vagy legalábbis nem az Isten háta mögött. Lily King jellemábrázolásának köszönhetően Bankson, Nell és Fen nemcsak egymáshoz, de hozzánk is egyre közelebb kerül a történet előrehaladtával. Közben a mumbanyók és a tamok különös törzsi szokásait is megismerjük, márpedig abból van nekik bőven. A szerző nem ront ajtóstul a házba, a lassan ketyegő bombát nem robbantotta fel mindjárt a könyv felénél. Szépen megvárja, míg teljesen belesimulunk a történetbe, és csak utána bonyolítja tovább a sztorit, majd teszi fel a pontot az i-re.
Az Eufória csupa nagybetűs dráma megszállottságról, szenvedésről és szerelemről. Kíváncsian várjuk, Lily King mit főz ki nekünk legközelebb!
