A felfedezésért a Hangosfilm csapatának jár dicséret, akiket néhány héttel ezelőtt keresett meg Karlik Ágnes, a magyar filmgyártás ikonikus alakjának, Kovács Gusztávnak a lánya. A családi vállalkozásról, vagyis a zuglói Kovács és Faludi laborról elég annyit tudni, hogy ők hívták és laborálták a Hunnia filmgyár összes produkcióját 1945 előtt, de aki kíváncsi a részletekre, a Hangosfilmnél megtalálja az egész történetet.
A Kovács család drámája, ahogyan a legtöbb 20. századi magyar család esetében, a háború után kezdődött. A labor az ostrom alatt nem nagyon sérült, ezért nagy értéknek számított az újjászülető magyar filmgyártás számára. Kovácsot az ostrom után letartóztatták, majd a börtönből egy szovjet forgatócsoport név szerint kikérte, hogy a Hofherr-Schrantz-Clayton Gépgyár területén dolgoztassák, míg ezalatt a laboratórium dolgozói feleségét és gyermekeit bújtattak.
Kiszabadulása után, 1948-ban Kovács elvált feleségétől, hogy azt a látszatot keltse, disszidálását követően itthon maradt családja már nem tartozik hozzá. Bécsbe menekült, ahol a Wien Filmnél saját konstrukciójú gépén németül feliratozta az amerikai filmek kópiáit. A cég később komolyabb feladattal, negatívok fénykiírásával is megbízta. Azonban itt is veszélyben érezte magát, így 1949 őszén, időközben hozzá kiszökött legnagyobb lányával, Ágnessel együtt kivándorolt Ausztráliába. Felesége és két másik lánya a vasfüggöny mögött maradt.
Kovács Gusztáv és lánya hajóval szöktek Ausztráliába. Az útról egy Arriflex kamerával 35 mm-es riportfilmet készítettek, ami az egyedüli mozgóképes dokumentum a második világháború utáni ausztrál emigrációról. A film ma a canberrai Nemzeti Filmarchívum féltve őrzött darabja, amelyből Ágnes narrációjával önálló dokumentumfilm is készült. Ez az eddig ismeretlen dokumentumfilm önmagában is nagy szenzációnak számít, mivel az ilyen történelmi menekülésekről és exodusokról a 20. század elején, kevés kivételtől eltekintve, soha nem készültek ilyen naplószerű filmdokumentációk.
A család egyébként soha többé nem egyesülhetett. Csak Kovács Gusztáv halála után, 1975-ben találkozhattak újra azok, akik életben maradtak. Kovács Gusztáv ekkor már hat éve nem élt, 84 éves korában, 1969 szeptemberében halt meg Melbourne-ben, távol a hazájától, amelynek filmkultúrájáért annyit dolgozott.
Forrás: hangosfilm.blog.hu
