Tóth Krisztina 8 évvel ezelőtt pitbullról írt versikéje most bekerült egy kísérleti tankönyvbe, ahonnan eljutott a pitbull-tulajdonosok köréhez, akik szívesen széttépetnék kutyájukkal a költőnőt, igazolva, hogy Krisztina nem ismeri az állatot, a pitbull jámbor fajta. Ezt az agymenést igyekezett helyre rakni a Magvető Kiadó igazgatója. A vers a fenti fotón olvasható.
A Facabookon megjelent kiadói levél:
Vicces lenne, ha csak annyi történt volna, hogy emberek egy csoportja a lehető legkomolyobban tiltakozik egy verses mondóka ellen. De nem vicces, mert Tóth Krisztina költő napok óta – olykor életveszélyes – fenyegető üzeneteket kap e-mailben és telefonon, amiért egy nyolc éve megjelent gyerekvers-kötetében olyan mondókát írt, ami egyesek szerint sértheti a pitbullokat. A vers nemrég megjelent egy kísérleti tankönyvben, onnan eljutott a magyarországi pitbull-tulajdonosok egy köréhez, akik közül többen azt követelik, hogy vonja vissza vagy írja át a verset.
Vannak, akik azt írják, hogy Tóth Krisztina semmit sem tud a pitbullok valódi természetéről, és a törvényekre hivatkozva a tankönyv betiltását követelik. Ha mindez vicces lenne, azt mondanám, hogy a költő egy jogszabályt öntött versbe, hiszen amikor a vers keletkezett, javában érvényben volt – az Alkotmánybíróság által azóta belső jogi koherenciazavar miatt eltörölt – 35/1997. (II. 26.) kormányrendelet, amely megtiltotta a pitbull terrier bármely módon való szaporítását és tenyésztését, és a kutyafajt életveszélyes, harci kutyának minősítette.
Volt, aki azt mondta a telefonban, hogy ha a költőnő nem írja le, hogy a pitbull eredendően jámbor fajta, akkor szét fogja tépetni a pitbulljával. Ha mindez vicces lenne, azt írnám, hogy a retorikailag felkészült úriember kiváló példát talált az ún. paradoxon költői eszközére (vö. „Te sem haltál meg népem nagy halottja” – Arany János), és üzenete szintén műalkotásként értelmezhető.
Vannak, akik szerint még egy ártatlan, szándékosan túlzó, a sztereotípiákra építő mondókát is véresen komolyan kell venni, és minden sorát szó szerint kell értelmezni, mert emiatt nem fognak pitbullt venni az emberek a gyerekeiknek. Ha mindez vicces lenne, azt írnám, hogy érdemes lenne megvizsgálniuk Weöres Sándornak a tenyésztői árversenyt súlyosan torzító valótlan állítását, amely szerint „Húsz forintért tarka kutya, / Tízért fehér kutya jár, / Törzs-vevőknek öt forintért / Kapható a kutya már.”
De mindez egyáltalán nem vicces. Ha egy mondóka ilyen mennyiségű és mélységű agressziót szül, akkor valóban nagy baj van. Ez egy vers.
Nyáry Krisztián
Magvető Kiadó
