Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója avatta fel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban azt a rádiófrekvenciás rezonátort, amely 1989 és 2000 között a CERN Nagy Elektron-Pozitron Ütköztetőjében (LEP) működött, és a jövőben szoborként díszíti az akadémiai intézmény udvarát. A berendezés a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumának ajándéka – írja Magyar Tudományos Akadémia honlapja.
Hogyan működött a részecskegyorsítóban a szobor?
A berendezés rézből készült elemében állóhullámokat keltettek, amelyekkel egyik irányban elektronokat, a másikban pozitronokat gyorsítottak. A CERN 27 km-es föld alatti alagútjában épült nagy LEP ütköztetőben 128 összehangolt rezonátor 45 GeV energiára gyorsította az egymással szemben keringő elektronokat és pozitronokat, amelyek azután a négy óriási észlelőrendszer közepén ütköztek. Az így keletkező Z-bozonok tanulmányozása véglegesítette a standard modellt, a részecskefizika elméletét.
Az elmúlt évtizedekben szoros együttműködés és kiváló kapcsolat épült ki a tavaly megalakulásának 60. évfordulóját ünneplő CERN és a magyar kutatók között
– mondta a nagyenergiás fizikai kérdések kísérleti és elméleti vizsgálata területén elért együttműködés eredményeiről Rolf-Dieter Heuer.
A CERN-ben mintegy hetven magyar fizikus és mérnök dolgozik folyamatosan, rajtuk kívül pedig körülbelül tíz honfitársunk az adminisztrációban, a számítóközpontban, illetve a könyvtárban végez feladatokat.
