Novembeben kezdhetik el Aracsi Norbert legújabb kisfilmjének forgatását. A fiatal rendező még csak pár hete fejezte be az Argo 2 werkfilmjét, máris valami újon dolgozik; a Nyúldomb helyszíneit már keresik.
Hol tartanak a kisjátékfilm munkálatai, és mire épül a film?
A film a második világháború idején játszódik Magyarországon. A történet egy hétköznapi emberről szól, aki teljesen megváltozik a háború borzalmaitól. Ezt a karakterváltozást mutatjuk be a filmben. A munkálatok a kezdeti stádiumban vannak. Jelenleg a tervezett költségeket próbáljuk összeszedni. Mindeközben a főszereplővel – Kovács Molnár József – már elkezdtem a felkészülést. Ha minden jól megy, legkésőbb novemberben kezdődhet a forgatás. A stáb magja már megvan, közben pedig elkezdtük keresni azokat a helyszíneket, amelyek tökéletesen vissza tudják adni azt a hangulatot, amit érzékeltetni szeretnénk a filmben.
Mostanában egyre több rendező és fiatal színész kap lehetőséget, többek között te is. Mi volt az előző projekt?
Ez valóban így van, egyre több a fiatal, legyen az rendező, színész vagy bárki más. Én most végeztem a Budapest Filmakadémián, rendező szakirányon. Az előző projektem is az iskolához köthető. A Magyar Nemzeti Filmalap által támogatott Évforduló című filmet forgattam Hajdú Steve-vel és Szabó Erikával.
Hogyan vezetett idáig az utad? Miért döntöttél úgy, hogy rendezéssel szeretnél foglalkozni?
Székesfehérváron érettségiztem, de fogalmam sem volt, hogy mit kezdjek az életemmel. Nagyon nem tudtam, hogy mi a következő lépés. Még egyetemre sem akartam menni, hogy húzzam egy kicsit az időt. Gondoltam, majd dolgozom, aztán történik valami. Végül felvettek a Dunaújvárosi Főiskolára kommunikáció és médiatudomány szakra. Ott volt egy tanárom, aki filmelemzést tanított, és egyszer csak írt nekünk, hogy kiírtak egy pályázatot egy német filmfesztiválra, és be lehet küldeni kisfilmeket. – Rendben – mondtuk – csináljuk meg. Egy nap aztán jött az email, hogy várnak minket Németországban, mert közönségdíjat kaptunk. Egyébként ez egy nagyon teátrális és belemagyarázós film volt. Visszagondolva, kicsit gagyi is, viszont annyira jól fogadtak minket ebben a három napban, amit soha nem fogunk elfelejteni.
Aztán persze nyilván hazajöttünk. De a díj hatására úgy döntöttünk, hogy csináljuk tovább, amit elkezdtünk. Ennél a kisfilmnél – még 2009-ben – nem voltak leosztva a szerepek, hogy rendező vagy producer lettem volna, mindenki azt csinált, amit tudott, vagy lehetett.
Nagyon nagy lelkesedéssel meséled a történetet, hiszen a közönségdíj pozitív visszajelzés. Viszont ekkor még semmi garancia nem volt arra, hogy minden rendben lesz a következő munkáiddal.
Így van, a következő kisfilm a Liszt Ferenc emlékévben készült a zeneszerző életéről. Ez is fesztiválra készült, de nem lett olyan sikeres, bár nem bántuk annyira, mert nem nyerni akartunk, hanem megtanulni a szakmát, tapasztalatokat szerettünk volna szerezni. Hasonlóan, még főiskola alatt indult el az Argo 2 előkészülete. Akkor egy új támogatási módszerrel próbálták összeszedni a pénzt a filmre. Felkerestem őket, hogy szívesen megcsinálnám a werkfilmet, de ez akkor nem jött össze. Csak később hívtak fel, hogy ha még áll az ajánlatunk, akkor várnak minket az Argo 2 irodájában. Nagy dolog volt ez akkor. Főleg, mert imádtuk az Argót, állandóan idézgettünk belőle. A forgatás bő egy hónapig tartott, napi 10-12 órát dolgoztunk. Rajtam kívül még Krajczár Martin és Zoller Zsolt dolgozott nap mint nap a forgatásokon. Éreztük, hogy hatalmas lehetőség, mert ha egy kicsit szemfüles az ember, mindenféle praktikát elleshet a nagyoktól. Sokszor igazán szerencsésnek érzem magam. Nekem mindig az élet hozta, hogy mi lesz a következő munkám.
Ez mit jelent pontosan?
Mondok egy példát. Amikor a német filmfesztiválon nyertünk, felkerestem Kubik Annát, hogy találtam egy újságcikket róla, és ugyanazon az oldalon volt a mi sikerünkről is egy kisebb hír. Elkezdtünk szakmai dolgokról beszélgetni, mire ő meghívott, hogy nézzem meg egy színdarabját, és azóta nagyon jó viszonyban vagyunk. Pár hete vele forgattam egy filmalapos kisfilmet. Ezek miatt a történetek miatt érzem szerencsésnek magamat. Nagyon sok projektben dolgoztam már. Legyen az reklámfilm, videoklip, kisfilm. De valahol az Argónál realizálódott bennem, hogy rendező akarok lenni. Nem producer, nem operatőr, hanem rendező. Ha szükség van rá, mindet meg tudom csinálni, de ez az, ami igazán érdekel.
Mi alapján döntötted ezt el?
Fél éve kezdtem az első színdarabomat rendezni, a Pulóvergyűjtőt. A színház segítségével nagyon sokat fejlődtem. A kreativitásom és a látásmódom is háromszorosára nőtt – ha lehet ezt számokban kifejezni. Ez köszönhető színházi mentoromnak, Kovács Molnár Józsefnek is. A színházi darabok rendezése, ahogyan a filmrendezés is, megszállottá tett. Az a kreatív munkafolyamat, aminek a végén egy kész művet mutathatsz be, felbecsülhetetlen.
Van elképzelésed a folytatásról? Mutatnak valamilyen irányba a dolgok?
Mindig volt 2-3-4-5 éves tervem, most is van. A Nyúldombot főként külföldi fesztiválokra szeretném vinni. Ez a film nekem is nagy kihívás, mivel komplett harcjeleneteket kell megkoreografálni. Tehát első szempont, hogy ez a film elkészüljön, és nem titkolt szándékom, hogy díjakat is nyerjen. Emellett jelenleg dolgozom egy nagyjátékfilm forgatókönyvén, de ennek a megvalósítása a tízéves tervben szerepel. Hosszútávon pedig folyamatosan akarom terhelni magam, minél nagyobb feladatokkal filmekben és színházakban egyaránt.
