Sok nagy mű született dohányfüstös kávéházakban, a legismertebb talán József Attila Születésnapomra című verse, és Karinthy Frigyes is kávéházban írta meg legtöbb művét; a Tanár úr, kéremet a Hadikban alkotta meg, a Centrálban a Minden másképpen van, a New York-ban pedig az Így írtok ti született meg. „A kávé förtelmesen rossz, néha csaknem ihatatlan…” – mondta egy visszaemlékező a Hadik kávéházról akkoriban. Mára pedig minden megváltozott, még a kávé is.
Hatalmas divat a kávé, annyira populáris, hogy valószínűleg soha nem unja meg az ember a fogyasztását, amit tulajdonképpen bárhol megtehetünk. Régebben kávéházba járni volt divatos, ma már viszont bárhol fogyasztjuk. Metrón, buszon, utcán zöld-sárga-barna papírpoharakkal siet mindenki a célja felé. De tudjuk-e igazán, hogy mit iszunk?
Teljesen mindegy az átlagfogyasztónak, hogy mit teszel elé?
A legfontosabb, hogy a kávét jól készítsék el. Ha valaki tudja, hogy ezt hogyan kell, akkor majdnem teljesen mindegy, hogy miféle kávét iszol. Én már ittam olyat, aminek kilója százezer forint volt, és köszönöm szépen, nem szeretném újra azt az élményt
– magyarázta Hajdú Péter, a Barista Akadémia vezetője, miközben macifejet rajzolt a cappuccino-ba.
Az a baj, hogy a magyar emberekben rosszul definiálódott a kávé íze. A Kádár-korszakban nagy mennyiségű robusta kávét hoztak hazánkba, aminek egy kicsit gumi íze van, és a magyarok közül is nagyon sok ember kotyogóssal készíti a kávéját. A probléma ezzel az eszközzel az, hogy nem lehet rajta hőfokot állítani, és emiatt általában el is ég a kávé. Ennek okán ezt az égett gumi ízt fogadják el az emberek kávé ízként. Sokszor megtörtént már, hogy főztem valakinek egy kávét, és megkérdezte, hogy mi ez, mert ez nem kávé, és ezt hogyan csináltam. Így tehát az emberekben van egy torz kép, amit elvárnak a kávétól. Nem mondhatom, hogy baj, de ha egy barista komolyan veszi a szakmáját, és minőségi kávét ad, akkor elég sok baja lesz azzal, hogy ezt megértesse az emberekkel. A lényeg az, hogy az átlag fogyasztónak tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy milyen kávét teszel elé.
Bármi eladható
A kávé kicsit hasonlít a borhoz. Szakmailag akkor jó, ha az adott típusú kávéra jellemző fajtajelleget lehet érezni az ízén.
Ha ez az elkészített italban megmutatkozik, akkor mindenki jól végezte a dolgát. Az emberek egyébként nem azért ülnek be a kávézóba, hogy ízjegyeket keressenek, hanem hogy megbeszéljék egymással a dolgaikat. Nagyon sok ember nem azért megy kávézni, hogy az ízvilágot boncolgassa, így pedig bármi eladható
– filozofált Hajdú Péter.
És hogy szakmailag mi a jó?
Ezt csak akkor tudod megmondani, hogy jó-e egy kávé, ha sok információt tudsz róla. Tehát tudod, honnan származik, melyik termőterületről, melyik régióból, melyik ültetvényről. Itt a borokat abszolút tudnám analógiának hozni. Tudod azt, hogy milyen fajta, tudod azt, hogy ki pörkölte, mennyire ért a pörköléshez, és utána, ha ez le van követve és fel van tüntetve a kávén, akkor annak is értenie kell hozzá, aki készíti. Ha ezt mindet tudod, akkor kapod meg a jó kávét. Szakmailag. Hogy egyébként a fogyasztók számára mi a jó kávé, hát sokszor hatalmas különbség van.
Papírpoharak mindenhol
Nagyon sötét pörkölést alkalmaznak ezek a divatos amerikai kávézók. Ennek következtében csak azt lehet érezni, hogy egy elégetett löttyöt iszol. És mondott egy példát:
Ha egy csirkét szénné sütsz, akkor finom lesz? Nem lesz finom!
– válaszolta meg helyettem a kérdést a barista.
Még egy kérdés: Maradnak benne ízjegyek? Nem maradnak! És ugyanez igaz a kávéra is.
Tehát lehetnek ezek a giccses, vagy éppen letisztult dizájnos dolgok divatban, ha az áru – amit egyébként borsos összegért adnak – minősíthetetlen. Egyébként van egyfajta pszichológiája a dolognak. Az átlagfogyasztó azt gondolja, hogy érzi a koffeint a kávéban, pedig ez egy színtelen-szagtalan anyag.
Inkább arról van szó, hogy amikor valamit odaégetnek, agresszív ízjegyek alakulnak ki. Ha valaki ilyen kávét iszik, azt gondolja, hogy ez egy jó erős kávé, pedig a koffein egy színtelen-szagtalan valami, tehát egyszerűen csak pörköléskor megégették a kávébabot
– tette hozzá.
A baristákról
Az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy mi az a barista. Csak hallják, látják mindenhol, és most felkapott lett, kíváncsiak erre, de a legtöbb esetben elképzelésük sincs, hogy valójában mi ez.
– magyarázta a vezető. Magyarországon nagyon ügyes pörkölők és világbajnokok vannak kávéfronton, és egyre nagyobb az érdeklődés is.
Egyre több barista van, és jól csinálják a munkájukat, csak elmennek innen, mert ezt a tudást nem honorálják úgy, mint külföldön. Itt egy barista megkeres 150 ezer forintot, míg külföldön ennek többszörösét is megkapják
– ecsetelte a szomorú helyzetet Hajdú Péter.
