A szolnoki régészek a Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határában zajló megelőző feltáráson Kr.u. 5. századi, mintegy kilencven sírból álló gepida temetőre bukkantak.
A leletanyag többek között azért kiemelkedő, mert ennél jelentősebb hasonló temetkezőhelyre csupán a múlt század negyvenes-ötvenes éveiben bukkantak az akkori régészek a szolnok-szandaszőlősi katonai repülőtér földmunkái során. A feltárt sírokban levő csontvázak fejrészét a nyugati oldalon, kelet felé nézve helyezték el, de megtalálhatóak úgynevezett padmalyos sírok is, amelyek esetében az akna hosszanti falából oldalirányban kialakított gödörbe helyezték az elhunytakat. A sírokban értékes viseleti ékszereket – arany és ezüst gyűrűket, gyöngyöket, bronzcsatokat és csüngőket, csontfésűt – találtak. Előkerültek továbbá csaknem egy méter hosszú kétélű kardok, lándzsák, fatokok maradványaiban vaskések, nyílvesszők, íjhegyek és külön fülkében a fejrész jobb oldalán edények is.
A sírokba gyermekeket, nőket, harcos férfiakat temettek. A gyermeksírok – részben a korban általános nagyfokú gyerekhalandóság következtében – jóval kevesebb mellékletet tartalmaznak, éppen ezért kiemelkedő egy vélhetőleg néhány éves kislány temetkezése, amely arany hordó alakú és díszes üveggyöngyök alkotta nyakláncot, átfúrt és ruhára felerősített római pénzeket, valamint egy különleges ékkőberakásos, aranyozott ezüsttárgyat is tartalmazott.
A szemet gyönyörködtető tárgyak értékes információkkal szolgálnak az időszak eseményeiről, a gepidák fegyverzetéről, temetkezési szokásairól. Egyelőre a temetőhöz tartozó települést még nem találták meg, de annak is kell lennie, hiszen az eddigi ásatásokból is számos gepida falut ismernek a környéken. A gepidák közvetlenül a lakóhelyük mellé, máskor attól több kilométerre temették halottaikat.
