Első külföldi rockzenekarként lép fel augusztusban Észak-Koreában a Laibach. A koncertszervező szerint félreértésből aggatnak fasiszta bélyeget Észak-Koreára és a Laibachra is. Mondja ezt egy olyan országról, ahol a mai napig koncentrációs táborok működnek, amit ők átnevelő tábornak neveznek, hogy csak egy apróságot említsünk.
A Laibach augusztus 19-én és 20-án ezer-ezer ember előtt fog játszani a phenjani Kim Vong Gjun Zeneiskola nagytermében.
A műsorban az együttes 36 éves pályafutásának legnagyobb sikerei mellett észak-koreai népdalok is szerepelnek
– mondta Morten Traavik, a koncertet tető alá hozó norvég rendező-színész a BBC-nek.
Bár fő küldetésünk az, hogy minél több koreaival megismertessük a Laibach-élményt, azt is szeretnénk, ha a népek közötti testvériség és megértés szellemében az Észak-Koreába látogató külföldiek is ellátogatnának az eseményre
– tette közzé honlapján (www.laibach.org) a zenekar, amely két utazási irodát is megjelölt erre e célra. A koncertet leszervező Morten Traavik évek óta kapcsolatban áll a phenjani vezetéssel. Közreműködött például abban, hogy a diktatúra által irányított és a világtól szinte teljesen elzárt országból egy harmonikás csapat nyugati popos produkciója felkerült a YouTube-ra, egy észak-koreai előadói delegációt pedig Norvégiában léptetett fel.
A Laibach két augusztusi phenjani koncertje egybeesik a Koreai-félsziget japán gyarmatosítóktól való elszakadásának 70. évfordulós ünnepségeivel. Traavik úgy fogalmazott, hogy bár Észak-Koreára és a Laibachra is szokás fasiszta bélyeget sütni, mindkettő félreértés. Szerinte
Észak-Korea egyáltalán nem a világ legzártabb országa, ahogy a Nyugat beállítja, hanem sokkal nyitottabb, mint azt a média sugallja.
(Állítja ezt úgy, hogy az Észak-Koreát vezető Kim Dzsongun diktátor a napokban azért végeztette ki az egyik teknősfarm igazgatóját, mert szerinte nem bánt jól a teknősökkel, továbbá. A Katarban dolgozó észak-koreai vendégmunkások fizetését elveszik, gyakorlatilag rabszolgaként élnek. Kimehetnek dolgozni külföldre, de csak úgy, ha fizetésüket egyből az államnak utalják, útleveleiket pedig azonnal elkobozzák tőlük. Ráadásul Észak-Koreában a mai napig koncentrációs táborok működnek, ahol legkevesebb 15 ezer embert tartanak fogva, éheztetve és kényszermunkára kötelezve őket. De ja, persze, csak a Nyugat fújja fel. – a szerk.)
Az 1980-ban alakult, akkor még jugoszláviai Laibach elemi hatást gyakorolt a korszak gondolkodásmódjára. A Frankie Goes To Hollywoodtól a Rammsteinen át Marilyn Mansonig és a Nine Inch Nailsig számtalan zenekar és zenei irányzat táplálkozik a laibachi örökségből, akár a látványelemekre, akár a zenére, akár a szövegekre gondolunk.
Egy Ljubljanához közeli bányászvárosból, Trbovljéből indultak, eredetileg képzőművész csoportként, nevüket Ljubljana német elnevezéséből vették. A csoport később – egyéb színházi és képzőművészeti kezdeményezésekkel egybeolvadva – NSK, azaz Neue Slowenische Kunst néven valóságos művészi állammá nőtte ki magát, és a Laibach eme összművészeti szerveződés zenei leágazásává alakult.
Már korai koncertjeik és performanszaik botrányt okoztak Jugoszláviában, ahol a náci jelképekkel kokettáló társulat az önmagát a partizánmítosszal megalapozó jugoszláv állam szívébe talált.
A Laibach nem elsősorban zenei kísérletei miatt került a figyelem középpontjába, hanem inkább ideológiai töltete volt eredeti, hiszen – bár ismert narratív és képi motívumokat alkalmazott – sikerült összekapcsolnia a művészetet az élettel, a társadalmi valósággal és provokálni a politikai elitet
– mondta Szombathy Bálint vajdasági származású multimediális művész, művészettörténész
A betiltások és hatósági eljárások ellenére a Laibach 1985-től kezdve lemezeket adhatott ki, és nemzetközi hírnevük is egyre nőtt, amikor 1987-ben a Mute-nál (a Depeche Mode és Nick Cave kiadójánál) megjelent az Opus Dei album. A lemezen található indusztriál feldolgozásoknak, például az osztrák Opus rockhimnusza, a Life Is Life vagy a Queen One Visionjének metálos-wagneriánus-pszeudonáci átértelmezéseinek komoly hírük ment.
A kitalált neveken működő alapítók és tagok zenéje idővel fogyaszthatóbbá, leginkább a technóba hajlóvá vált, ezzel együtt tudatosan használták a popkultúra produkcióit. Megjelentették a Sympathy for the Devilt, amely a híres Rolling Stones-szám egy nagylemezre való különböző indusztriál-hangulatú feldolgozása vagy a Let It Be-t, amely az egykori Beatles-klasszikus teljes átköltése (olyannyira, hogy McCartney sem ismert rá).
A Laibach rendszeresen fellép Magyarországon, legutóbb idén áprilisban adott koncertet a fővárosi Barba Negra Music Clubban.
