Simon Winder: Danubia – Park Könyvkiadó, 2015 – fordította Komáromy Rudolf – 632 oldal, keménytábla, védőborító – ISBN: 9789633551110
Sokat elmond a mai Magyarország állapotáról, ahogy a migránsokkal és menekültekkel foglalkozunk. Sokat elmond Magyarország Kormányáról, ahogy ezt a kérdést kezeli. A helyzet túlmutat a pillanatnyi állapotokon, s igazában arról szól, hogy milyen önképpel rendelkezünk mi, itt a Duna – meg a Balaton! – partján. Azok, akik hangos, harcos, karcos módon az emberségük elé helyezik magyarságukat, s úgy agitálnak mások ellen, valami súlyos betegség hordozói, s ezt a betegséget javarészt az iskolában és a családban szedték magukra.
Nem látszik javulni a helyzet, sem a családokban, sem az iskolákban. Pedig ideje lenne észrevenni, hogy a kétszáz évvel ezelőtti nemzeti hősiesség száz évvel ezelőtt már tragédiát okozott, ma pedig tragikomédiába fullaszt… mindent, bármit, akármit, itt a zúgó habok hűs partján.
Simon Winder azért lehet fontos szerző, mert kívülről nézi ezt a közép-európai tyúkudvart, s angolként eszébe sem jut, hogy a régió történetét nemzeti elfogultságok mentén kellene és lehetne szemlélni. Winder tudja, hogy a történelem tágas és színes rét, ahol jó esetben mindenki megtalálja a neki tetsző virágot. Nincsenek szebbek, jobbak, másoknál értékesebbek – legfeljebb csak a nézőpont kóros beszűkülése esetén.
…ráadásul a szentek önmaguk felé hajló kezei közül is kilóg a lóláb, ha nem látunk túl a Deákné vásznán, s elhisszük, hogy a passzátszél-fingás maga a nemzeti minimum…
Winder a mi történetünket meséli el nagy felkészültséggel, közvetlen tapasztalatokra és történelmi tényekre alapozva. A Danubia című kötetben az az érdekes, hogy ez a „mi” valami tágabbat, emberibbet, s ezáltal igazabbat takar, mint amihez hozzá vagyunk szokva.
Persze, mindez – bár több, mint amire számítottunk – nem lenne elég, ha az egész könyvet nem szőné át a csilingelő kacaj, a hangos nevetés, amihez nem vagyunk hozzászokva a komoly történeti művek kapcsán. Winder minden mondata csillog, fricskáz, kacag és mosolyt kelt… és ezzel gyógyítja azokat, akikhez a Park Könyvkiadó jóvoltából, Komáromy Rudolf nagyszerű fordításában eljut.
Ha tisztában vagy azzal, hogy magyarságodnál fontosabb az emberséged, s magyarnak lenni, nem annyit jelent, hogy rovásírásos partedlit adsz a gyerekre, mielőtt turulszarral megtömöd az árpád-sávos Nagymagyarországgal kitetovált pociját, akkor érdemes elolvasnod Simon Winder Danubia című könyvét. Sőt, ezt még azoknak is érdemes a kezébe adni, akiknek a szittyaszőr egészen benőtte a szívét!
Vastag könyvről lévén szó, döntésedet megkönnyítendő itt beleolvashatsz:
Valaminek kétségkívül búcsút intettek Haydn korában…
