A hazai fesztiváltérkép különleges szereplője évről évre bizonyítja, hogy érdemes komoly témákkal és színvonalas kulturális programokkal készülni a koncertek mellett, ugyanis a Bánkitó-fesztiválra már évek óta hamar elfogynak a jegyek. A Bánkitó két szervezőjét arról kérdeztük, hogy hogyan lehet egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató fesztivált csinálni.
Hetedik éve rendezitek meg a Bánkitó Fesztivált. Idén akkora az érdeklődés, hogy a sátorjegyek elfogytak. Hogyan értékelitek a fesztivál sikerét?
Gottfried Juli: A fesztivál napi 3000 főt tud befogadni, és tavaly fordult elő először, hogy a szombati napon elértük a limitet, így nem tudtunk már több vendéget beengedni. Idén már a szervezés kezdetén láttuk a rohamosan fogyó sátorhelyekből, és jegyeladásokból hogy megmaradt a tavaly tapasztalt érdeklődés. Elbízni viszont nem szabad magunkat, évről évre nem csak biztosítanunk kell a színvonalat, de fiatal fesztivál lévén, tovább is kell fejlődnünk.
A Bánkitó azon kevés fesztiválok közé tartozik, amely minden évben a zenei programok mellett számos kulturális és társadalmi eseménnyel is készül, ez nálatok nem csak egy mellékszál a zene mellett, hanem a rendezvény fókusza. Nehéz ezt tartani évről évre?
Balázs Anna: A kulturális és közéleti programok egyik fő célja egy olyan platform kialakítása, amely kapcsolatteremtési- és bemutatkozási lehetőséget teremt szellemi műhelyeknek, társulatoknak, civil szervezeteknek. A szervezés kezdetétől fogva arra biztattuk a résztvevő csoportokat, hogy egymással együttműködve, egymás eszköztárát és tudását felhasználva hozzanak létre olyan programokat/eseményeket, amelyek segítik egy-egy aktuális (szakmai/társadalmi/közéleti) probléma megismerését és megértését.
G.J.: Ebből adódóan a kulturális és közéleti programok másik célja, hogy a fesztivál előnyeit kihasználva, olyan új résztvevőket/látogatókat is bevonzzunk ezekre a programokra, akik a dolgos hétköznapokon nem feltétlenül részesei az ilyen típusú eseményeknek. A filmvetítéssel egybekötött beszélgetések, a játékkal egybekötött workshopok azt a célt szolgálják, hogy a fesztivál résztvevőihez kevésbé száraz, fesztivál barát módon közelebb hozzuk a meghívott csoportok által képviselt témákat. Ilyen például az Éjjel-Nappal 7ker csoport programja, ahol játékos workshop formájában ismerheti meg a közönség a Klauzál téri roma szuperhősök történtét, vagy a Mérei Ferenc Szakkollégium szervezésében megvalósuló Előjog-játékok című esemény, amely során az ember különböző és nem ritkán reflektálatlan kiváltságaira hívják fel a figyelmet a szervezők. A Budapest Pride kezdeményezte a Segítség, kiégtem című workshopot, ahol más civil szervezetekkel együtt (AVM, MigSzol) fognak beszélgetni a kiégésről, annak kialakulásáról és feloldásáról saját tapasztalataik alapján.
Miben vesz részt az átlátszó.hu?
B.A.: Az átlátszó.hu a Transparency International-el együttműködve egy új fesztiválhelyszínt alakít ki a tó partján, amit Mutyimentes Övezetnek neveztek el. A fesztivál három napja alatt különböző játékok segítségével a korrupcióval kapcsolatos kérdéseket járják körbe. Lesz oknyomozó játék, átlátszó labirintus, politikusfröccs és filmvetítés is.
Az idei felhozatalból mit emelnétek ki?
G.J.: Mint minden évben, így idén is nagyon sok olyan szervezet érkezik a fesztiválra, akik egy-egy marginalizált csoport képviseletével foglalkoznak (MigSzol, Budapest Pride, UCCU stb). Számunkra ezek a csoport különösen fontosak és éppen ezért nagyon szeretnénk ha minél többen megismernék őket. A meghívott szellemi műhelyek, mint a Mérei Szakkollégium, a Kettős Mérce, vagy a Romakép Műhely azt segítik, hogy a programok során felmerült társadalmi kérdéseket, témákat beszélgetések és viták formájában kibontják, új nézőpontokba helyezik. A közéleti programok mellett a kulturális programok is nagyon fontosak számunkra, mint például a tranzit.hu és a Placcc programjai, valamint a színházi előadások. Idén fellép nálunk a HoppArt Társulat, a Szputnyik – Mentőcsónak, a Titkos Társulat, a Tünet Együttes, az E-Mancik Színházi Manufaktúra, vagy a Placcc révén a Dollár Papa Gyermekei is.
Minden évben sok önkéntes munkája segíti a fesztivál megvalósulását. Ezen kívül milyen forrásokat tudtok mozgósítani?
G.J.: A közel 140 fős önkéntes csapat segítsége nélkül valóban nem tudna létrejönni a fesztivál, de mindemellett a legfontosabb támogatóink az a rengeteg fellépő, társulat, közreműködő, akik gyakran ingyen vagy piaci áron alul vállalják a fesztiválon való szereplést. Ez hatalmas segítséget jelent nekünk, és nagyon hálásak vagyunk érte! Ezen túl a fesztivál pályázati forrásokból, nagyobb részt pedig a jegyeladásokból és a vendéglátásból igyekszik fenntartani magát.
Számos, egész országot érintő társadalmi és szociális témákkal foglalkoztok, mégis a közönségetek mintha csak Budapestre korlátozódna. Célotok, hogy minél szélesebb körből jöjjenek Bánkra érdeklődők, vagy inkább szeretnétek megtartani egyfajta családias „műhelyhangulatot”?
B.A.: Nyilván célunk a szélesebb közönség felé nyitni, és Budapest határain túllépni, de ez egy hosszú folyamat. Az viszont biztos, hogy a cél nem a műhelyhangulat, hanem az év közben esetlegesen csak szűkebb körhöz eljutó társadalmi üzenetek, kulturális élmények megosztása a fesztivál adta szélesebb közönséggel. A fesztivál és a közönsége, ahogy az idei szlogen is állítja, sokoldalú. Az a cél, hogy a kulturális programok iránt érdeklődő színházba járók, az elektronikus zene kedvelői, a civil szervezetek aktivistái megismerjék egymást egy hosszabb távú együttműködés reményében.
