A ritkaságszámba menő paleontológiai lelet feltárását a barladi Vasile Parvan múzeum őslényszakértői és a jászvásári (Iasi) egyetem geológia tanszékének oktatói közösen végezték. Megállapították, hogy a csontok egy több mint 4 méter magas, a miocén földtörténeti korban élt őselefánttól, a – görögül „förtelmes szörny” jelentésű – Deinotherium giganteumtól származnak.
A Deinotherium a kapafogú (lefele görbülő agyarú) őselefántok családjának egy kihalt neme, amely öt métert közelítő magasságával és több mint tíztonnás tömegével a valaha élt harmadik legnagyobb szárazföldi emlősnek számít.
A moldvai útépítés során előkerült őselefántcsontok nem voltak mélyen: egy vulkáni hamuréteg alatt találtak rájuk egy domboldalon. Laurentiu Ursachi muzeológus kifejezte reményét, hogy az ásatások kiterjesztése során további csontok kerülnek elő, amelyekből az őslény csontvázának több mint felét rekonstruálni tudják.
A szakember szerint több mint egy évszázaddal korábban a szintén Vaslui megyei Manzati térségében egyszer már előkerültek Deinotherium-csontok, amelyek a bukaresti Grigore Antipa Természettudományi Múzeumban vannak kiállítva. A mostani lelet is azt bizonyítja, hogy évmilliókkal korábban a moldvai fennsík szubtrópusi éghajlatú volt, és itt elefántok, rinocéroszok, tigrisek és hiénák éltek – mutatott rá a muzeológus.
