Pozsonyban magyar egyetemisták tiltakoztak a szlovák oktatáspolitika legújabb húzása ellen, amely kisiskolák százait lehetetlenítene el. A Diákhálózat tagjai a szlovák oktatási miniszter munkáját egy elégtelen bizonyítvánnyal jutalmazták meg.
Értékelésünk alapján a miniszter úr elégtelenül szerepelt többek között oktatás- és régiófejlesztésből, nemzeti kisebbségek védelméből és demokratikus elkötelezettségből is. A bizonyítványt névre szólóan kiállítottuk az összes kormánypárti képviselő és kormánytag részére, de elfogadható eredmények hiányában sajnos nekik is évet kell ismételniük
– így értékelte a magyar egyetemistákból álló Diákhálózat Juraj Draxler oktatási miniszter munkáját és szakmai teljesítményét a szlovákiai Nemzeti Tanács előtt, csütörtökön délelőtt. A szlovák kormány nem reagált a Diákhálózat akciójára, bár ezen nem lepődtem meg, de ezen nem lepődtek meg, ugyanis ez a némaság volt jellemző a 2013. őszi tüntetés után is. A mostani eseményekről Czímer Gábort, a megmozdulás egyik szervezőjét kérdeztük.
Szükség van megoldásra
A tervezett törvénymódosítással több száz kisiskola léte kerül veszélybe, a Diákhálózat szerint pedig a minimális diáklétszám jelenlegi formában történő bevezetésének egy éves halasztása nem jelenthet megoldást a problémára. A Diákhálózat nehezményezte, hogy a törvénymódosítás előtt nem készültek háttértanulmányok, de még társadalmi konzultáció sem volt. Czímer Gábor szerint szükség van arra is, hogy az érintettek is elkezdjék keresni a megoldást a problémára, az adott kisiskolához a legközelebb állók: a szülők, a tanárok, az igazgatókra és az iskolák fenntartói.
A Diákhálózat tagjai nem a változás, hanem a felelőtlen döntéshozás ellen szólaltak fel. A törvénymódosítás okairól is kérdeztük Czímer Gábort:
Véleményem szerint a kisiskolák felszámolása mögött részben gazdasági érdekek állnak. Az oktatási hálózat reformja elengedhetetlen, ezt mi is tudatosítjuk. Azonban ezt semmi esetre sem azzal a felülről irányított módszerrel tartjuk helyesnek, mint azt a kormány most a minimális osztálylétszámokon keresztül megvalósítani akarja. A kisiskolák megszüntetése fokozottan érinti az ország déli, magyarok lakta részét. Ezekben a régiókban az iskolamegszüntetés a magyar és a szlovák tanítási nyelvű iskolákat egyaránt érintheti.
Szakmai szempontok
A kisiskolák felszámolása mellett a Diákhálózat szerint komoly problémát jelenthet az a törvény is, amely az iskolaigazgatók kinevezését szabályozza újra, szerintük ez az intézmények vezetését kiszolgáltatja a helyi politikai játszmáknak: az új törvény az iskolák autonómiájának megsértése mellett azt a veszélyt is magában rejti, hogy a szakmai szempontok háttérbe szorulnak az igazgatók választása során.
A kisiskolák felszámolása különösen érzékenyen érinti, ugyanis a szlovákiai magyarság népesedési helyzete miatt az iskolarendszer egyharmada kerülhet veszélybe. A Diákhálózat célja egyértelmű: „Olyan társadalomban szeretnénk élni, amely értéknek tartja az őshonos népcsoportok önazonosságának, nyelvének és kultúrájának megőrzését. Ennek érdekében nem a magyar tannyelvű oktatási rendszer leépítésére, hanem fejlesztésére van szükség.“ A Diákhálózat tagjai fáradhatatlanul küzdenek egy ésszerű megoldásért, Czímer Gábor azt mondta a jövőről:
A Diákhálózat továbbra is szeretné, ha a megoldás felé haladnánk. Most elhalasztották a szavazást és a kisiskolákat érintő intézkedést is talán elhalaszthatják, de ettől még a probléma nem oldódott meg. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy beinduljon a megoldások előmozdítása.
