+ Film

Óriási sztárokkal forog a Dragomán-regényből készült angol film – interjú

dragomán

Alapvetően nagyon lojálisak voltunk a könyvhöz, a szelleméhez, a szereplőkhöz – mondta Alex Helfrecht, férje pedig hozzátette: remélem, amikor elkészül a film, Dragomán György büszke lesz rá, mert ez nagyon fontos számunkra.

Budapest környékén forgatja egy brit rendezőpáros A fehér király című filmet, amely Dragomán György azonos című regénye nyomán készül. Alex Helfrecht és Jörg Tittel az arról beszélt, hogy a regény története univerzális, szerintük mindenkihez szól, és a lehető legjobb filmet akarják csinálni belőle.

A brit rendező házaspár két kisgyermekével áprilisban érkezett Budapestre, hogy előkészítsék első nagyjátékfilmjük forgatását. Három éve találtak rá A fehér király című könyvre, és nyomban tudták, hogy ez az a film, amelyet meg akarnak csinálni.

Mindent elkövetünk, hogy az emberek szeressék ezt a filmet. Most már nem a munkánk, az életünk része lett

– mondta Jörg Tittel.

Már két éve is megfordult a fejükben, hogy Magyarországon forgassák a filmet, amely a brit Oiffy produkciójában készül a Yellow Knife közreműködésével és az utóprodukciós munkákat végző Chimney Grouppal. A döntésben végül fontos szerepet játszott a kedvező magyar finanszírozási környezet, „a nagyszerű táj, amely tökéletes helyszíneket kínált a filmhez”, és az is, hogy „kitűnő magyar partnert találtak a Proton Cinemában„, amely korábban a Fehér isten vagy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmen is dolgozott.

Nagy öröm, hogy Magyarországra jöttünk ezzel a filmmel, hiszen itt és Romániában is hatalmas változás zajlott le, a könyv olvasói szembesülhettek ezzel. Történetesen én is félig lengyel, félig német vagyok, fura kulturális keverék, akárcsak Dragomán Gyuri, a múlt század intenzív történetével, üldözött szülőkkel, nagyszülőkkel, így nagyon érzékenyen érintett ez a könyv.

A sajátos szerkezetű, novellákból álló regény a 12 éves Dzsátá szemszögéből mutat be egy elnyomó diktatúrát. A forgatókönyvet Alex Helfrecht írta, aki korábban nagy sikert aratott a londoni West Enden Hemingway Fiesta című művének színpadi adaptálásával. A rendezőnő szerint a könyv zsenialitása, hogy az ember a bőrén érzi a rezsim működését, az atmoszféráját, anélkül, hogy az orrunk alá dörgölné.

Az egész az egyes emberek életéről szól, a tapasztalataik tükröződnek, amelyet a diktatúráról szereztek.

A rendezőpáros felfogásában a történetben nem Ceausescu Romániája, nem egy valódi ország, valódi helyszín jelenik meg, Jörg Tittel szerint inkább

olyasmi, mint a Gépnarancs világa. Úgy gondoljuk, a könyv univerzálisan közelíti meg a mindenkori diktatúrát. Ez a történet mondhatni bármikor, bárhol játszódhatna.

A regény a szereplők kapcsolatait, a gyerekek viselkedését ábrázolja egy elnyomó rezsim alatt.

A könyvben nem tudjuk, hol vannak a határok, mégis bezárva érezzük magunkat. Az ember sohasem kerül közvetlen kapcsolatba az elnyomó hatalommal. Nem látjuk igazából, hogy működik a gépezet. Legfeljebb néhány kis kaliberű képviselőjével találkozunk, de nem látjuk a vezetőket, a diktátort. Ezt a nyomást akarjuk visszahozni a filmben.

A film megtartja a könyv nézőpontját, Dzsátá szemszögéből látjuk a dolgokat. A rendezők elárulták, hogy alkotó párbeszéd alakult ki közöttük a szerzővel, sok segítséget kaptak tőle, bár – mint megjegyezték – nem akart beleszólni a filmbe.

Alapvetően nagyon lojálisak voltunk a könyvhöz, a szelleméhez, a szereplőkhöz – mondta Alex Helfrecht, férje pedig hozzátette: remélem, amikor elkészül a film, (Dragomán György) büszke lesz rá, mert ez nagyon fontos számunkra.

A filmben több szereplő – köztük az anya vagy a nagyapa – a regénnyel ellentétben nevet is kapott. Az író csak ahhoz ragaszkodott, hogy Dzsátá nevén ne változtassanak – mondta Jörg Tittel. A Marosvásárhelyről származó Dragomán György korábban elárulta, hogy ez volt a beceneve gyerekkorában.

A főhőst alakító Lorenzo Allchurch gyerekszínészt a szereplőválogatásért felelős, tapasztalt John Hubbard találta, aki korábban A hobbit-trilógián és a Bourne-filmeken is dolgozott. Az anya szerepét Agyness Deyn játssza, a 32 éves korábbi szupermodell színésznőt sokan A titánok harcából ismerik.

Semmi mesterkéltség sincs benne, nagyon természetes

– festette le a brit sztárt a rendezőnő.

Deynnek egyébként jó éve lesz jövőre, hiszen A fehér királyon kívül látható majd a filmvásznon a Sunset Song című drámában, a Patient Zero című horrorban és a Coen testvérek hollywoodi vígjátékában, a Hail, Caesar! című filmben is.

A nagyapát Jonathan Pryce (Brazil, Evita, A trónok harca) a nagymamát Fiona Shaw (Jane Eyre, Harry Potter) alakítja, a könyvbeli Csákány szerepében pedig A törvény nevében című krimisorozatból is ismert Ólafur Darri Ólaffson látható majd.

 

Csodálatos színészek játszanak a filmben, és remek nemzetközi stáb, köztük magyarok is dolgoznak a film látványvilágán, a díszleteken, a jelmezeken. Erősen vizuális a könyv, úgyhogy komoly a felelősségünk, hiszen nagyok az elvárások, azon dolgozunk három éve, hogy ne okozzunk senkinek csalódást

– mondta Jörg Tittel.

A film zenéjét Joanna Bruzdowicz filmzeneszerző (Sem fedél, sem törvény, Fakó lelkek) – Jörg Tittel édesanyja – komponálja. A kamera mögött René Richter német operatőr (180 fok – Amikor tótágast áll veled a világ) áll. A napokban kezdődött forgatás hét hétig, július végéig tart majd.

Hiszünk abban, hogy a könyv mindenkihez szól és reméljük, hogy a filmmel a könyv még több olvasóhoz eljut majd. A legjobb filmet akarjuk csinálni A fehér királyból.

A fehér király a Magvető gondozásában 2005-ben jelent meg, idén új, javított kiadásban került ismét a boltokba. A regényt harminc nyelvre fordították le, megjelent Kínában és Brazíliában is.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top