Hevesen ver a szíved? Zúg a füled és nem találod a szavakat? Esetleg ráz a hideg és közben a szemeddel sem látsz jól? Ha igen, akkor veszélyes kór járja át a tested és a lelked. Méghozzá a szerelem, amelynek definíciója és kezelése megtalálható orvosi tanulmányokban is.
Friedrich Engels A család, a magántulajdon és az állam eredete című könyvében azt írja, hogy a középkor előtt egyéni szerelemről nem lehetett szó, mert a szülők döntöttek a házasság felől, tehát a partnerválasztásba nulla beleszólásuk volt a fiataloknak. Ennek értelmében nem érezhettek szerelmet például a rómaiak. Ez alól kivételt képeztek azok az emberek, akik nem polgári családba születtek. Engels úgy vélte, hogy csak a társadalom peremén lévők voltak csak jártasak a szerelem világában.
Ezt az érvelés nem egészen értem, Engels tudott latinul, meg görögül is, néhány forrást azért ismerhetett volna…
mondja Németh György ókortörténész, A szerelmi szenvedély anatómiája című előadásában, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.
A 19. században komoly német professzorok gondolták Engels elmélete alapján, hogy az ókorban emiatt nem is létezett a szerelmi érzés, mert az csak a középkorban, a lovagi költészetből, illetve a Mária-himnuszokból alakult ki.
– mondja az ókortörténész.
Engels és társai szerint a mai szerelemnek nevezett érzés úgy alakult ki, hogy egy olyan nővel kellett találkozni, akivel igazán nem lehetett kapcsolatot kialakítani, és erről daloltak a trubadúrok. Erre utalnak a Mária-himnuszok is, amelyek Németh szerint szinte már szerelmi magasságokba emelkednek. Röviden, a 19. században azt gondolták, hogy a szerelem a középkor szüleménye, ami pedig az ókorban volt, az csupán csak nemi vágy. Ennek cáfolatául elég csak egy Szapphó verset megnézni, amely a szerelem egyik tünetéről tudósít: meglátja a szeretett lényt és ennek hatására elnémul. Szapphó egyébként listázza, hogy milyen tünetei vannak a szerelmi szenvedélynek: szapora szívverés, elnémulás, lázas tüneteket mutat (tűz futja be a bőrét), nem lát a szemével, zúg a füle, verítékezik, reszket és elsápad.
De Németh tovább evez az ókor vizein túlra, egészen a jelenbe, ugyanis több olyan orvosi illetve pszichológiai szaklapban talált tanulmányokat, ahol a „lovesickness” vagyis szerelembetegség tünetegyütteséről írnak. Egy 2005-ös cikk szerint a szerelembetegség tünetei a következők:
mánia, depresszió, émelygés, könnyezés, álmatlanság, étvágytalanság vagy falánkság (kinek mi), reménytelenség, stressz, magas vérnyomás, obszesszív-kompulzív megbetegedés (kényszerbetegség – Cs.E.E.), illetve különböző pszichoszomatikus tünetek.
– sorolja Németh.
Ennek megfelelően Németh szerint, Szapphó tényleg jól beazonosíthatóan a szerelem érzéséről írhatott. A láz, a nem látás és a fülzúgás tipikusan pszichoszomatikus tünetek, méghozzá mániás állapotban van, amelynek következtében Szapphó elsápad, és úgy érzi magát, hogy mindjárt vége van, mert komoly stresszként élt meg egy találkozást, egy finoman szólva szimpatikus nővel.
Az obszesszív-kompulzív megbetegedés, angolul röviden OCD., olyan elmeállapotot jelöl, amelyben újra és újra jelentkeznek kellemetlen képzetek, gondolatok, kényszergondolatok, váratlanul jelentkező késztetések vagy kényszercselekedetek. Meghatározó jelentőségű, hogy ezek a gondolatok a beteg számára is idegenek, riasztóak, fenyegetőek, a cselekedetek pedig értelmetlenek, de a szorongás csökkentése érdekében muszáj folytatni azokat.
– magyarázza ezt az izgalmas nevű betegséget Németh.
Az idézett tanulmány szerint, aki szerelmes, az mindig arra gondol, akit szeret. Amikor pedig szerelmesek vagyunk, akkor kényszercselekvéseket végzünk.
Bármilyen munkában szeretnénk elmélyülni, beúszik a szeretett férfi vagy lány képe, és muszáj rágondolnunk, felhívnunk stb. Ha lett volna annak idején mobil, Szapphó biztos ezt is beleírta volna a versébe.
– mondja viccesen Németh.
A szerelembetegség egy másik szakirodalom szerint egyébként rettentő veszedelmes dolog. Az ókorban és a középkorban ez önálló kórképnek számított, azonban ma már nem, Németh által idézett tanulmány szerint azonban ez nagy baj.
Mert veszélyes betegség, hiszen gyilkossághoz, sőt öngyilkossághoz is vezethet. Mániát és depressziót okoz, ezért a bipolaritásnak is megfelelhet. Egyszer ugye boldog az ember, ha látja a kedvest, ha meg nem, akkor szomorú.
– idéz Németh, majd megosztja velünk azt is, hogy ezt a szörnyű kórt a tanulmány szerint kognitív viselkedésterápiával lehet kezelni, amely magyarul annyit tesz, hogy sportoljunk, utazzunk, barátkozzunk és keressünk magunknak hobbit.
Akinek pedig nem volt elég a szerelmi témakör, annak ajánljuk az intimitásról és a fétisről szóló cikkeinket.
