A megszépült Pajor-kúria épületében otthonra lelő Ferenczy Múzeum és intézményei vezetését június elsejével Gulyás Gábor vette át, aki korábban egyebek mellett a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központot és a budapesti Műcsarnokot irányította.
Az új igazgató úgy véli, hogy a vidéki városok közül nincs még egy olyan, amelyhez annyi meghatározó képzőművész kapcsolódna, mint Szentendréhez, számára „a magyar képzőművészet fővárosa akkor is, ha ezt a szerepet jelenleg kevésbé tölti be”. A kiterjedt és nagy múltú Ferenczy Múzeum jelenlegi helyzetét vázolva elmondta: többféle gyűjtőkörrel rendelkezik, amelyek közül némelyik nagyon erős, így a régészet, míg az irodalomtörténet például háttérbe szorul, amin pedig változtatni szeretne. Gulyás szerint több évre szóló világos, transzparens és érthető programterv kell, az átláthatóságnak a kiállítás-szervezésben is meg kell jelennie.
Megalapozott, hosszú távra szóló ajánlatot szeretne letenni a fenntartó asztalára és mint megjegyezte, sok – főleg rekonstrukciós – program csak pályázati pénzből valósítható meg, de sok minden nem pénz kérdése. Gulyás Gábor a terveket és a feladatokat részletezve elsőként az intézménystruktúra megújítását említette. Mint mondta, sok múzeum kiállítása közönségvonzerő szempontjából kevésbé sikeres, ezért a szentendrei kismúzeumok kiállításait újra kell rendezni. Esetükben lényeges az is, hogy összekapcsolódva és egymást erősítve működjenek és jelenjenek meg, méghozzá egész évben. Az igazgató kiinduló szerepet szán a Fő téren található – jelenleg rossz állapotban lévő – Szentendrei Képtárnak, hiszen ezzel találkozik először a turista.
A helynek versenyképesnek kell lennie és a tervek szerint a főszezonban olyan nemzetközi művészek kapnak helyet, akik a külföldiek számára is érthetőek és vonzóak, míg a fennmaradó időszak egy részében főleg Szentendréhez kötődő kortárs képzőművészek új műveiből nyílik tárlat, illetve határterületeket – dizájn, film-, hangművészetet, építészetet – szeretnének megjeleníteni. Gulyás Gábor a változtatandók közé sorolta a Ferenczy Múzeum állandó kiállítását is, amely koncepciójában térne el a mostanitól, de elengedhetetlennek látja hozzá kapcsolódva egy reprezentatív katalógus, valamint népszerűsítő anyagok megjelentetését is. Az igazgató a szemléletváltás részeként a valóságban is kapukat nyitna, és művészeti találkozóhellyé tenné a Pajor-kúria felhasználható tereit.
A múzeum által működtetett MűvészetMalommal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ki kell találni a hely karakterét, illetve be kell fejezni az épületegyüttes rekonstrukcióját, mert jelenleg a középső részen csupasz falak állnak. Úgy vélte: a múlt évi Czóbel- és a mostani Perlrott-kiállítás jól illeszkedik ahhoz a gondolathoz, hogy a Szentendréhez szervesen kapcsolódó művészek – gyakran feldolgozatlan – életművének bemutatása jöjjön itt létre.
Klasszikus modern magyar művészeti teljesítményeket kell bemutatni, illetve jelentős kortárs magyar és nemzetközi kiállításokat kell idehozni
– mondta Gulyás Gábor. Az intézmény tudományos munkáját méltatva Gulyás Gábor kiemelte, hogy a közönség számára is hozzáférhetővé kell tenni a múzeum és a munkatársak sokrétű tudományos tevékenységét és beszámolt egy képzőművészeti kutatóhely koncepciójának kidolgozásáról is. Gulyás Gábor az elképzelések között sorolta egyebek mellett egy folyóirat indítását, egy „utazó” Szentendre-kiállítást a múzeum értékes gyűjteményéből válogatva, a tervezett programok közül pedig egy új művészeti fesztivált emelt ki, amely Art Capital néven indulna 2016 nyarán nemzetközi jelleggel és kitekintéssel. A több héten át tartó eseménynek évenként más-más város lenne a vendége, jövőre Krakkó mutatkozna be.
