Van annak valami elegáns bája, amikor ott lehetünk egy mű születésénél, az első lépéseknél, és amikor nagy nyilvánosságra kerül, távolról szemléljük a sikert.
Kollár-Klemencz László Miért távolodnak a dolgok? című könyvének címadó novellája a Librariuson jelent meg először, és sorra a több novella is, talán nem mind, és ki is maradhatott a kötetből, ezen most ne rugózzunk. Érdekességük, hogy Laci saját képanyaga szerepel az írások mellett. Itt hármat mutatunk, a többi Toszka kulcsszóval előkereshető.
A Magvető által szerkesztett és kiadott könyvhöz képest nyilvánvalóan vannak eltérések, de ez inkább egyfajta csemege, élesben láthatja az olvasó, hogyan dolgozott a szerző és a szerkesztő a ‘nyersanyagon’. Ami viszont biztosan nem változott, Laci egyetlen kortárs íróéval sem összetéveszthető hangja és világszemlélete. De hogy mi volt előbb, az életmód vagy a világszemlélet, arról így mesél:
Függ az életem a várostól, eközben van egy gazdaságom, állatokat, lovakat, kacsákat tartok. Van, hogy délelőtt elmegyek kandisznót venni, este meg bemegyek koncertezni a városba. Érzem magamon ennek a kettősségnek a belső feszültségét és látom a körülöttem élőkön is.
A könyv főszereplője Toszka, így esz-szel, hogy a toszogatás is benne legyen. De főszereplő ide vagy oda, a könyv behelyettesíthetően életrajzi, ez adja azt a bizonyos drámai feszültséget, amitől szeretni fogjuk a könyvet, mert a szerző nekünk beszél, kerülve az irodalmi modorosságot. Talán nem túlzok, ha azt mondom, Kollár-Klemencz László könyve mérföldkő lehet az írói megszólalás eredetiségében:
Ez az első könyvem, önéletrajzi anyag, melyben nekiállok teljesen levetkőzni, lebontani minden falat, őszintén, tisztán beszélni az életemről, a környezetemről, arról, ahogy a dolgokat látom. Alapvetően arról írok, amik körülöttem zajlanak. Emberek, életek, sorsok, furcsa találkozások, élethelyzetek és a kemény hétköznapok a főszereplők. Nem nagy sztorik, hanem inkább egyszerű emberi történetek, melyekben maga a folyamat és annak egyszerűsége, tisztasága, mégis sokrétegűsége az, ami gyönyörködtetheti az olvasót. Mai dunakanyari történetek ezek, amelyekben a közeli modern város hatása mellett nagyon archaikusan jelen vannak a régi vidéki hétköznapok is.
Ha pedig valakit Kollár-Klemencz László Kistehén-vonala érdekel, itt olvashat róla interjút. Az interjúrészletek egy MTI-cikkből vettük.
