A videojátékok agyra gyakorolt hatásait kutatva kanadai kutatók felfedezték, hogy a játékosok a képernyőn navigálva az agy törzsdúcaiban található szürkeállomány egyik alkotórészére támaszkodnak, ami a szürkeállomány csökkenését idézheti elő.
A Montreali Egyetem és a McGill Egyetem kutatói kimutatták, hogy a videojátékosoknak ugyan sokkal hatékonyabbak a vizuális megfigyelési képességei, ám navigációs stratégiájuk során inkább támaszkodnak az agytörzs jutalmazási rendszerére (nucleus caudate) és nem az agy térbeli tájékozódásban, összetett információk, események memorizálásában szerepet játszó rendszerére, a hippokampuszra.
Korábbi kutatások szerint alacsonyabb a szürkeállományuk azoknak az embereknek, akik az agy jutalmazási rendszerére támaszkodnak navigációs stratégiájukban, és a hippokampuszban is alacsonyabb a funkcionális agytevékenység.
A videojátékosok hetente világszerte hárommilliárd órát töltenek a képernyő előtt. Becslések szerint egy átlagos fiatal több mint 10 ezer órát tölt el videojátékkal, mire 21 éves lesz. Az intenzív videojáték hatásait még csak most kezdik megismerni tudományosan a szakemberek
– olvasható a brit tudományos akadémia Proceedings of the Royal Society B című folyóiratában.
Már több mint egy évtizede a kutatók megállapították, hogy a videojátékosoknak hatékonyabb a vizuális megfigyelési képességei, tanulmányunk ezt megerősítette. Ugyanakkor azt is kimutattuk, hogy a játékosok jobban támaszkodnak a jutalmazási rendszerre”, mint a nem-játékosok
– hangsúlyozta Gregory West, a kutatócsoport vezetője.
Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy azoknak az embereknek, akik a jutalmazási rendszerre támaszkodnak navigációs stratégiájukban, alacsonyabb a szürkeállományuk és a hippokampuszban alacsonyabb a funkcionális agytevékenység. Ez azt jelenti, hogy azoknál, akik sok időt töltenek videojátékkal, csökkentett lehet a hippokampusz integritása, ami a neurológiai rendellenességek, mint az Alzheimer-kór növekvő kockázatával állnak összefüggésben
– magyarázta a montreali egyetem professzora.
