Hagyományos könyvkiadás vagy self-publishing? A Publio Kiadó által szervezett beszélgetésen, Babiczky Tibor író, a Petőfi Rádió munkatársa arról is beszélt, hogy nem volt egyszerű útja addig, amíg a Magvető szerzője lett.
A Magvetőnél sokáig volt egy rossz berögződés, hogy kinyomtatják a könyvet és szerveznek egy tíz fős könyvbemutatót az Írók Boltjába és akkor mindenki kurvára boldog.
– ezzel a felütéssel indult a beszélgetés a Müsziben, Babiczky Tibor ugyanis nem szívlelte a Magvető kiadó korábbi marketingpolitikáját, ezért legutóbbi kötetének, a 2014-ben megjelent Magas tengernek saját maga szervezett egy sajátos könyvbemutatót, ahol slammerek is jelen voltak, illetve Dés András zenélt. Mint mondja, nincs baja a kisebb közönséggel, csak más elképzelése van ezekről az eseményekről, és nem volt kedve az Írók Boltjában feszengeni.
Egy könyvbemutató, az leginkább az örömről szól. Ha megnézünk egy nyugati bemutatót, ott 15 perc a hivatalos rész, az is jó hangulatú, általában zenével, előadóművésszel, utána pedig annyi a lényeg, hogy mindenki koccintson a szerzővel, fogyjon a könyv és az emberek jól érezzék magukat.
– mondja Babiczky, aki annyiban kapcsolódik a self publishing fogalmához, hogy 1999-ben, az első kötetét úgy sikerült kiadnia, hogy a család összeszedett egy kis pénzt, és megkeresték az akkori, legolcsóbb kiadót, a Püskit. A csavar a történetben azonban az, hogy a Püskinek annyira megtetszett a kézirat, hogy visszaküldték a pénzt és „hagyományosan” kiadták a könyvet.
Hogy sikerült felvenni a kapcsolatot a Magvetővel?
– érkezik az első kérdés a hallgatóság soraiból.
Babiczky és a Magvető kapcsolata egyáltalán nem indult simán. Babiczky már 15 évesen, amikor még nem volt komolyabb írása, akkor tudta, hogy később a Magvető szerzője szeretne lenni. Mint mondja, hosszú út vezetett idáig, ugyanis elsőre elutasították egy kéziratát, majd egy másodikat is. Morcsányi Géza, a Magvető akkori vezetője azt mondta, hogy
Tiborkám, biztató az anyag, de ezt most mi nem fogjuk kiadni. Nyugodtan vidd el másik kiadóhoz. Látszik, hogy jó úton vagy, nézzük meg legközelebb.
A következő kötet, 2011-ben azonban már sikeresen landolt a Magvetőnél.
A közönséget még az is nagyon érdekli, hogy hogyan sikerült olyan jól megszervezni a Magas tenger könyvbemutatóját, amire végül több százan mentek el. Babiczky tudatosan használta a közösségi oldalakat, illetve a kapcsolatait, évekig a Népszabadság újságírója volt és jelenleg is a Petőfi Rádióban dolgozik. Persze a sikerhez hozzájönnek a húzónevek is, mint például Dés András.
A média sok esetben úgy működik, hogy ha megvan rázva a csengő, akkor oda kapják a fejüket más irányból is.
– összegzi a szervezést.
Mivel mégis csak egy olyan kiadó által szervezett beszélgetésen vagyunk, amely self-publishing-al foglalkozik nem csoda, hogy a megjelentek kíváncsiak Babiczky véleményére.
Szerintem egy nagyon fontos űrt tölt be a könyvpiacon. Sokkal több jó írásmű és tehetséges ember van, mint ahányan végül a hagyományos könyvkiadás kereteibe beférnek. Az elmúlt években nagyon sok fiatal és tehetséges szerző, egész egyszerűen nem jutott publikálási felülethez.
– kezdi a választ Babiczky, majd hozzáteszi, hogy manapság már nincs elég ember arra a nagyobb kiadóknál, hogy figyeljenek a fejlődőképes tehetségekre, akikkel évekkel később még érdemes lenne foglalkozni. Ezt a munkát végzik most az olyan kiadók, mint a Publio.
Az én elgondolásom szerint a self-publishing egy jó ugródeszka. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy egy író a teljes szakmai pályáját ilyen keretek között gondolja el, viszont baromi fontos felület ahhoz, hogy az ember tovább tudjon haladni.
