Egy másik nap
Kohán Ferencnek
Nehezen ébredt az álmatlan éjszaka után. Ma mindenképpen el akarta intézni azt, ami a tegnapra felírt teendők közül kimaradt. Mobiltelefonja e havi számlája még mindig a táskában gyűrődött. Rettegett attól, hogy egyszer nem fizeti be, és akkor elindul a lejtőn, az utcán fog kikötni és félájultan hever majd a pecsétes járdán, mint azok, akiktől viszolyogva fordul el nap mint nap. Bizonytalan léptekkel indult el otthonról. Vibrált előtte minden, amit látott. Átvágott a gyárudvarból átalakított parkon, ahol a fagylaltosbódé előtt most hosszú sor állt. Ma van a kézműves fagylalt napja, jutott eszébe. Nézte a kék-zöld-sárga színűre festett, bodrosra tornyozott édességet, és megvetette azokat, akik arra várnak, hogy feleáron nyalhassák a fagyidombokból piszkos vízbe merített, rugós adagolókanállal kikarmolt gombócokat. A parki színházban indonéz napokra hívogató plakátot látott. Kíváncsian belépett, nem ingyen, és az sem nyugtatta meg, hogy a belépőjén az állt, hogy adomány. Kis kerek pecsétet is nyomtak kidudorodó erektől hepehupás kézfejére. Ez a billog majd napokig rajta marad, olyan jó minőségű festékbe mártották a bélyegzőpárnát. Hanyagul összeeszkábált árusítóbódékat látott, recsegett a mikrofonban a rosszul öltözött szpíker hangja. A népművészetet batikolt drága kartonruhák, handmade selyemsálak, a gasztronómiát kezdetleges, napközis tálalásban mutatták be az érdeklődőknek. A gyomra összeugrott a szagokra, kijött az épületből. A közeli bevásárlóközpont telefonos szolgáltatójába igyekezett, de előbb át kellett jutnia az oda vezető utcán, amelyben évről évre émelyítőbb szagú étkezdék székein tömik magukba minden napszakban az enni-innivalót a vendégek.
Belépett a nevében a prehistorikumot idéző bevásárlóközpontba. Sikerült eltalálnia a mozgólépcső megfelelő fokát, és úrrá lennie a szédülésén. Már benn is volt az ajtótlan kaszliban, és sorszámot húzott. Az alapozóval és rúzzsal még ügyetlenül bánó kisasszony pultja elé járult a sorszámával. Jó találmány ez a pult, gondolta, félreérthetetlenül utal a cég és az ügyfél közötti választóvonalra, más szóval érdekellentétre, amelyet hamarosan ismét és bizonyára nem utoljára meg is tapasztalt. Hordozható telefonja valamikor felmondta a szolgálatot, kénytelen volt újat venni. A szerződés, majd a számla szavai és kódjai között nem volt képes eligazodni. Már második éve fizette a magas havi részleteket és a drága díjcsomagot, amelyet annak idején egy fiatal munkatárs úgyszólván ellentmondást nem tűrően ajánlott neki. Most félénken megkérdezte, hogy valóban nem csökkentheti a kiadásait? Tavaly megpróbált változtatni, de azt mondták, kétéves szerződést írt alá. A kisasszony megnézte a számítógép monitorján az ügyfél üzleti történetét. Ő tudott olvasni a sorok között. Azt mondta, hogy tavaly júniusban megszűnt ez a számlatípus, és akkor lehetősége lett volna kilépni belőle. De hamar elharapta a mondat második felét. Kiigazította azzal, hogy ez a lehetőség most is fennáll, de vásárláshoz kötik. A nő rögtön megértette, hogy csapdába került, és jobb, ha megadja magát. Amikor az előbb a pult elé lépett, észrevette, hogy az alkalmazott előtt, jól látható helyen két új termék dől egymásnak. Nem gondolta volna, hogy az egyiket, egy fényképezőgépet, éppen ő fogja mindjárt megvenni. Tíz hónapos részletfizetéssel. A már meglévő telefontörlesztés mellé társított, e másik fizetnivaló kiváltja a drága díjcsomagot, és megengedik, hogy eggyel olcsóbb kategóriájú havidíjat fizessen. Értett mindent. Hagyta belevinni magát a játékba. Közben úgy érezte, mintha elvesztette volna a teste fölött az uralmát, mintha átnedvesedett volna a bugyija és meleg csíkban lágyan végigfutna a combján a vizelete. Nem mert megmozdulni, keresztbe szorított lábbal állt a pult előtt, az eladandó áruk a vállát súrolták.
A kisasszony elkérte az iratait, az adatait, és egy láthatatlan irodába távozott, hogy főnökével engedélyeztesse a másik díjcsomagba lépést. Percek múlva visszatért és azt mondta, hogy a kedvező döntés meghozatalában sokat nyomott a latban évek óta tartó hűsége és tíz hónap múlva, ha majd lejár a fényképezőgép törlesztőrészlete, felére fog csökkenni a most érvénybe lépő, újabb díjcsomag összege. A nő az okostelefonjával szokott fényképezni, és mivel szinte semmit nincs szíve törölni, nemrég még pótmemóriát is vett, vagyis nincs szüksége erre a készülékre. Meg sem nézte, hogyan működik. Fémesen csattant a pecsétnyomó a két évre szóló garancialevélen. Aláírta a papírokat és kapott egy pink papírtáskát, pedig mondta, hogy van hely a retiküljében.
