Japánban nem szabad azt mondani egy kislányra, hogy csúnya – Marék Veronika-interjú

marek_veronika-620×330

Hatvan éve írta első meséjét Marék Veronika, akinek könyvein gyerekek generációi nőttek fel. Az írónő, akiről épp most készül portréfilm, jelenleg az új Kippkopp-történeten dolgozik, a napokban jelent meg legújabb Boribon-meséje, valamint Japánban a Laci és az oroszlán című 50 éves könyvéből készítenek animációs filmet, ötlete nyomán pedig egy gyerekeknek szóló tévéfilm is születik.

Marék Veronika a maga szórakoztatására írta és rajzolta Boribonról szóló első meséjét 17 éves korában.

Édesapám bevitte a Móra Kiadóba, de mivel akkor 1955-öt írtunk, ez a képeskönyv, amelyben minden képhez csak egy mondat társult, meglepte a kiadót, ezért véleményt kértek Gádorné Donáth Blanka gyermekpszichológustól. Ő melegen támogatta, így indult el írói pályám egy váratlan fordulattal, holott én színházi szakember akartam lenni.

Bábszínészként végzett. Boribonból nemrég készült bábszínházi feldolgozás, és két éve nagy sikerrel fut a Budapest Bábszínházban.

Részt vettem az előkészítésében, de a színdarabot nem én írtam, tehetséges fiatalok csinálták. Több díjat is nyert az előadás. Boldog vagyok vele, mert olyan, mint egy musical, az alapja egy CD volt, amelyet Tallér Zsófia zeneszerzővel csináltunk. Ennek az anyagából válogattunk a darabhoz

– idézte fel, hozzátéve, hogy a korong elnyerte az év gyereklemeze Fonogram-díját 2011-ben.

Boribon nem szokványos gyerekhős. A barna kismedve Annipannival él, aki akár a nővére vagy az anyukája is lehet, bár ez nem derül ki. A mesékben Boribon különböző hangulatokba kerül, a mély- és csúcspontok hullámvasútja sodorja magával a történeteket

– magyarázta az írónő.

Marék Veronika

moly.hu

Elárulta, hogy az új Boribon-könyvre folyton készül, állandóan rajzolgat, és ezekből a rajzokból születnek az új mesék. De mostanában két babakönyve is megjelent, amelyekben csak képek szerepelnek a legkisebbeknek.

A Boribon tojást fest, amely a húsvéthétfő minden szépségét és izgalmát bemutatja a gyerekeknek, hetekig tartotta magát a könyves toplisták élmezőnyében. De munkái külföldön is nagyon népszerűek. Japánban több mint húsz könyvét adták ki, és valóságos kultusza van a Laci és az oroszlán című mesének.

Ez a könyv ötven éve jelent meg először Japánban, azóta évente három-négyezer példányban utánnyomják, és el is fogy, eddig már több, mint ötszázezer példány kelt el.

Szeretném, ha az évfordulóra készülne ott egy kiadvány azoknak az arcképével, akik létrehozták ezt a japán kiadást

– mondta Marék Veronika.

A fordítás Tokunaga Jaszumoto munkája, aki Eötvös-kollégista volt Budapesten, és hazatérve a Tokiói Egyetem finnugor tanszékének a professzora lett. Szepesi György a tokiói olimpia után a rádióban mesélte el, hogy mikor felkereste Tokunaga urat, a professzor legkedvesebb magyar könyveként mutatta meg neki a Laci és az oroszlánt.

Japán barátaink szerint remek a fordítás. Pedig nem könnyű feladat a szöveg átültetése, a Csúnya Kislány megjelenésénél például két hónapig állt a munka, mert kiderült, hogy Japánban nem szabad azt mondani egy kislányra, hogy csúnya, ezért ott végül Kócos Kislány lett belőle

– jegyezte meg.

A könyv sikerének titka ma is foglalkoztatja az írónőt:

Hogy mitől népszerű, azt soha nem fogom megérteni. Számunkra a gyáva Lacit a kisoroszlán megtanítja a bátorságra, utána búcsút vesz tőle, és Laciból bátor ember, pilóta lesz. De a japánoknál nem ilyen egyszerű a történet, mert ők rettenetesen kötődnek az oroszlánhoz, és sírnak, amikor elmegy.

Japán alkotókkal most a mese rajzfilmváltozatán dolgozik. Az eredeti történetet ültetik át, az eredeti rajzokkal, de kicsit több epizód kerül a filmbe. A munka jelenlegi fázisában még szponzorokat keresnek a produkcióhoz.
 Hatszor járt már Japánban, férjével éppen egy hetedik utat tervezgetnek.

Akárhova megy az ember, gyönyörűségeket lát: természeti szépségeket, történelmi emlékeket, a legmodernebb építészetet, a legfejlettebb technikát. Sok rétegben zúdul az emberre egy világ, ami érdekes és meglepő

– mesélte élményeiről.

Tavaly Aicsi prefektúráben, Nagojában több száz japánnak mesélt és rajzolt, akik mind a japán-magyar baráti társaság tagjai voltak. És mikor este a szállodában bekapcsolta a televíziót, az egyik helyi csatornán éppen a Laci és az oroszlánt olvasta fel valaki japánul.

A szigetországban az Öcsi és bátyó című könyve is megjelent, amelyet néhány éve itthon a Vivandra kiadó gondozásában vehettek kezükbe az olvasók. Ez a kötet idén Franciaországban Tom és Théo címmel látott napvilágot. A könyvhöz korábbi képregényeit vették elő, ezúttal azonban szövegekkel is bővült az anyag, hogy a gyerekek könnyebben megértsék.

Az írónő, akiről a BKF-en frissen végzett Marosi Z. András és stábja portréfilmet készít, számos új munkán dolgozik. Megemlítette, hogy egy ötlete nyomán Zebra utca 11. címmel televíziós gyerekfilmet szeretnének forgatni fiatal alkotók:

Három gyerek, hogy elüsse az időt, nyomozósat játszik a gangos házban, ahol laknak, és közben tényleg érdekes dologra bukkannak

– vázolta fel a történetet.

A Móra Könyvkiadónál várhatóan júniusban, a Könyvhétre jelenik meg A kék kerítés című könyv, amely az egykori Kisdobos újságban megjelent 44 képregényéből született. A Kippkopp és Tipptopp sorozat szintén új résszel bővül, a rajzok már szinte mind elkészültek.

Örömmel újságolta el azt is, hogy mostanában fedezte fel egy grafikus újonnan kiadott emlékkötetét: a múlt század elején, 25 évesen elhunyt, kalandos életű, tehetséges művész, Kőszegi Bella erőteljes vonalú, letisztult rajzai nagy hatással voltak rá gyerekkorában.

Úgy érzem, rajzaimban Kőszegi Bella tovább él

– fogalmazott az írónő.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!